"Küzdöttél, de már nem lehet,
átölel a csend és szeretet."

"Angyal voltál, angyal lettél,
mennyországba emelkedtél.
Az égi szép mennyországban,
örök üdv és boldogság van.

Érted kik most zokognak,
a sírban is szeretni fognak.
Van egy közös nagy vigaszunk,
a lélek él, találkozunk!"

"Csendes a temető, csendesen állj meg itt, drága Édesanyánk, Édesapánk békében pihen itt. Áldja meg az Isten a sírhalom minden porszemét, amely takarja szüleink drága jó szívét. Eltelt már néhány év, fel sem tudtuk fogni, unokáitok, sem tudnak már elétek szaladni. Dédi, dédi, dédi! Kiáltanák ők is, de gyermeki hangjuk nem ér fel az égig! Csak az idő múlik, feledni nem lehet, hisz az életetek, jóság volt és szeretet."

"A temető kapuja szélesre van tárva, útjait naponta sok-sok ember járja. Van aki virágot, mécsest visz kezében, s olyan is, ki bánatot szomorú szívében. Pár éve már, hogy ezt az utat járjuk, megnyugvást lelkünkben még ma sem találunk. Sírod előtt állunk, talán te is látod, körülötted van szerető családod. Még fáj, s talán örökre úgy marad, de mindig velünk lesztek, az idő bárhogy is halad."

"Őszi szélnek leszek érintése
egy árnyék amely arcodra tévedt,
ónix könnycsepp, ami éjjel éget
pilládon ülve, búsan becézget,
leszek, megfoghatatlan igézet."

Szalayné.K.G.

"Hiányzol, most érted gyújtok gyertyát,
Te már többé ne lehetsz velem.
Egy múltból visszatérő érzés
Újra elhoz, elhoz nekem."

"Ha könnyű lenne megsiratni és gyászolni azt, amit elvesztettünk, akkor sokkal könnyebb lenne az életünk. Annyira fáj, de annyira fáj valóban megsiratni, meggyászolni azt, amit elvesztettünk, hogy inkább nem akarjuk. Akkor, amikor életemben először megéreztem azt, hogy mi az a gyász, mi az a siratás, a szívem úgy fájt, hogy azt hittem, belehalok."

Feldmár András

"Elengedni valakit nem azt jelenti, hogy megszűnik a fájdalmad. Amíg szereted, fájni is fog a hiánya. Ez nem baj. Attól még elengedheted. Sírva búcsúzunk egymástól, s ha igazi a szereteted, ez egy jó sírás. Elválasztva lenni bárkitől is, akit szeretünk: fáj. Ha már nem fáj: nem is szeretjük. (...) Az elengedés nem azt jelenti, hogy az ember szíve kihűl. Nem azt jelenti, hogy elfelejtem örökre. Nem közönyt jelent. Az elengedés azt jelenti, hogy hagyom őt szabadon repülni, szállni, a maga útján - abban a biztos reményben, hogy visszatalál majd hozzám. De amíg nincs itt, mindig hiányzik. És fáj."

Müller Péter

"akinek párját nem fedi sírhalom az nem tudja nem érzi hogy mi a fájdalom."

anonymus

"Hiányzol, olyan nagyon hiányzol...
Értelem nem fogja fel, szív nem viseli el ezt a fájdalmat, számomra nincs nyár nincs tél, Se éjjelem se nappalom, miota végleg elmentél.
Emléked megőrzöm a szívemben. TE VAGY AZ ÉLET NEKEM. Örökké SZERETLEK."