Mindketten szerették és kedvel csinálták munkájukat hiszen az építő mérnök végzettség melyet Baján szereztek hozta Őket össze. Kriszti: KRISZTINA egy szeretetre méltó és egy szeretetet adó jó, becsületes, gyermek, testvér, barát volt. Öszintén tudott szeretni, mindenki szerette aki ismerte. Mindenkihez volt egy jó szava mosolya. . . és sorolhatnánk a jó tulajdonságait. 2010 december 23- án megváltozott minden. KRISZTIKÉNK a közlekedési autóbaleset legvédtelenebb áldozata! Az egész életünkre egy soha el nem múló hiányt, fájdalmat okozott ez a nap. Peti: Aki ismerte azt tudja hogy ő egy jó ember volt. Szerető testvér, gyermek és barát. Kriszti barátja. Őszintén és szívből szerették egymást. Hiányoztok és hiányotok a legnagyobb fájdalom.

Hosszú betegség után elhunyt. Szeretettel emlékezzünk rá! Egyszerű életet élt, egyszerű és jó ember volt, nagyon nagy szíve volt! Sokat gondolunk Rá!  ;

Édesapánk:1925.07.19. Szendrö     - 1992.01.02 Edelény Édesanyánk: 1927.02.28 Szendrö- 2010.03.29 Kazincbarcika   Mikor Rád gondolok s lehunyom szemem  szeretném hallani hogy ezt mondod nekem:  Ne sirj, itt vagyok veled  Nem mentem el csak megpihenek  Drága Szüleinknek: Megpihen a lelkem s vissza jövök hozzád Azt igértem odafentröl figyellek titeket és vigyázok rátok ez igy is van, Tudjátok  Ne sirj itt vagyok veled letörlöm könnyeid s megfogom kezed  Ha majd mélyen alszol örzöm álmodat  Közben elmesélem mostani sorsomat  Elmondom neked hogy milyen itt élni  béke, boldogság vesz körül s örök szeretet  mely sugárzik felém töletek  soha soha ne feledjetek!  Nem feledünk Soha! Nagyon hiányzol! Lányaid:Marika és Éva

   Tragikus baleset vétlen áldozata lettél, elvették életed, álmaid . De szívünkben örökké élni fogsz, mint a csillagok.   . . . Múlnak a napok, múlhatnak az évek, kik szívből szeretnek, nem felednek Téged. Gyertyákat gyújtottunk és mécseseket, ezek a fények világítsanak neked. Örök világosságban , békességben nyugodj, soha nem felejtünk. Te azt biztossan tudod.   Számunkra Te sohasem leszel halott. örökké élni fogsz mint a csillagok. Mert csillag volt Ő ki szívből szeretett, s mi úgy szerettük Őt ahogy csak lehetett. De szívünkben élsz, s örökké qttmaradsz. . .     . Köszönjük, hogy éltél, és minket szerettél, nem haltál meg, csak álmodni mentél. . .       . . Olyan csend van így Nélküled, hogy szinte hallani, amit utoljára akartál mondani.       . . . Nincs nap, se öra, mikor Rád ne gondolnánk. Számtalanszor kérdezem, - hogy miért, de választ nem kapok. Nem látjuk többé kedves arcodat, nem halljuk többé drága hangodat, de szívünkben érezzük szereteted, jóságodat. Szemünkben könnyekkel, szívünkben fájdalommal, örökké szeretünk és emlékezünk Rád. Mindig velünk vagy, a szívünkben, . örökké. . .       Sohasem feledünk- örökké szeretünk. . . . Búcsúvideó:htt p :/ youtube/djSS95M 22Ec Videó amit Nővéred készített:youtu be Szalai József 1 éve már

A legjobb apa, legjobb férj ,unokáinak szerető nagypapa ,barátainak jóbarát. "Egy könnycsepp a szemünkben Érted él, Egy gyertya az asztalon Érted ég, Egy fénykép, mely őrzi emléked, S egy út, mely elvitte az életed. A bánat, a fájdalom örökre megmarad, Mindig velünk leszel, az idő bárhogy is halad."

Tokár András 1959.11.10 Sajószentpéter -2008.09.26 Budapest A csend beszél tovább, helyettem Ő mondja el,  a csend beszél tovább, helyettem Ő énekel.  Elbúcsúzom, de ott leszek, ahol a szél zúg, a nap nevet,  elbúcsúzom, de itt marad belőlem néhány pillanat. . .  Akkor is hallod a hangomat, hogyha fáj, hogyha nem szabad,  mindig itt vagy, és ott leszek, ahol a szél zúg, a nap nevet. . .

Drága Apukám! Soha el nem múló fájdalommal búcsúzunk Tőled! Nagyon szeretünk! Rettenetesen hiányzol! Egyetlen voltál! Nyugodj Békében Édesapánk! Te szebben mondod el! "Most búcsúzunk, most sírhatunk, Nem ölel (a) két karunk. Fagyott a föld, a mély bezár, Bennünk élsz tovább... " "Nem vársz már minket ragyogó szemekkel, nem örülsz már nekünk szerető szíveddel. De egy könnycsepp szemünkben Érted él, egy gyertya az asztalon Érted ég. S bennünk él egy arc, egy végtelen szeretet, amit tőlünk soha senki el nem vehet. Telhetnek hónapok, múlhatnak évek, szívből szeretünk s nem feledünk Téged."

Hogy mit tudott, a mi kicsi tulipánunk? Mert sokmindent tudott, amit egyikünk sem: tudott olyan szívbőljövően játszani, ahogy egyikünk sem, tudott egyszerre   boldogan kacagni s közben kicsi lábával szigorúan toppantani, ahogy egyikünk sem, tudott tiszta szívvel odaadni bármit, amit egyikünk sem, tudott úgy bocsánatot kérni, ahogy egyikünk sem, tudott az igazáért a végsőkig kűzdeni, ahogy egyikünk sem, tudott egyszerre ötfélére figyelni, ahogy egyikünk sem, sokszor tudta, mire gondolunk, ahogy egyikünk se, tudott gyerekebb lenni a gyereknék és felnőttebb a felnőttnél, ahogy egyikünk sem. . . Zabolátlan kiscsikó, nyári hőségben hirtelen vihar, cikázó villám derült égen. . . Sokmindenre tanított minket: türelemre, nyitottságra, a most és itt fontosságára, kitartásra, vidámságra, hogy az életet élni kell minden pillanatban. . . Feladatokat is állított elénk: nem elég szeretnünk és úgy szeretnünk, ahogy van, meg kellett találnunk a szeretetnyelvet, hogy értsük ő mitől érzi, hogy szeretik. És úgy gondoljuk, megtaláltuk. Megtaláltuk a kulcsot. Használtuk. S a zabolátlan kiscsikó már magát zabolázta, a hirtelen vihar fuvallattá szelidült, a cikázó villámmal már nem járt mennydörgés. . . Szívünkbe égette magát örökre. Nem ment el, valójában itt van a szomszéd szobában. . " Ne jöjj el sírva síromig, Nem fekszem itt, nem alszom itt; Ezer fúvó szélben lakom Gyémánt vagyok fénylő havon, Érő kalászon nyári napfény, Szelíd esőcske őszi estén. Síromnál sírva meg ne állj; Nem vagyok ott, nincs is halál. "

Olyan csend van így nélküled, hogy szinte hallani amit utoljára akartál mondani! Nyugodj békében Öreg! A szívünkben ÖRÖKKÉ élni fogsz! ! !   SZERPUSZ!   Mama Szuletett Pócspetri, 1938.10.27. Elhunyt Nyíregyháza, 2022.03.20.   Tiszai Pálinkás Imre: Apám Apám  a kenyeret lassú mozdulattal törte, a lehullott morzsákat tenyerébe söpörte, gondosan vigyázott mindenre, egyre talán nem: az életére. Előttem inas keze, mely soha nem nyugodott, ritka pillanat volt, mikor simogatott, s ritka volt, hogy szólt, inkább hallgatott, szavának súlya volt, igazságot mondott. Ha eszembe jut, sokszor eltöprengek, soha nem beszélt róla: volt gyerek? Néha kis pohár bor mellett a háborúról mesélt, a félelemről, mit kegyetlen módon megélt. És beszélt egy romba dőlt országról, beszélt,   beszélt , mindig a munkáról, hallgatag téli estéken a meleg szobában, míg égett a fény a petróleumlámpában. Arcát látom ma is, s érzem kérges tenyerét, nem tettem, ma tenném, megcsókolnám kezét, figyeld utam, Apám, figyeld a világot, fogadd el köszönő szavam és sírodra a virágot.  🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤 Úgy haltál meg, apám, hogy nem voltam veled,  mikor fáradt szíved dobbanása hangtalanná lett, mert nem bírta tovább azt az embertelen hajszát,  mit sorsod írta életed könnycseppekkel rótt rád. Úgy mentél el, apám, hogy ne fájjon majd látnom,  mint emelkedsz magasba könnyű pilleszárnyon, és mint gördül le arcodon néhány bágyadt könnycsepp, mikor láthatatlan nyomaid a végtelenbe vesznek Úgy hagytál itt, apám, hogy nem mondhattam el,  mindaddig míg én létezem te is létezel, mert nem engedem emléked, nem engedlek téged,  hisz hozzád köt a vér, apám, s hozzád köt az élet.   🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤 Istenke, vedd térdedre édesanyámat, ringasd szelíden, mert nagyon elfáradt, ki adtál életet, adj neki most álmot, és mivel ígértél, szavadat kell állnod, mert ő mindig hitt és sose kételkedett, szájára suttogva vette a nevedet. Én nem tudom felfogni, hogy többé nincsen, s szemem gyönge hogy a semmibe tekintsen, hová a fény is csak úgy jut, hogy megtörve: helyettem nézzél be a mély sírgödörbe, próbálkozz, lehelj oxigént, tüdőd a lomb! Nem is válaszolsz, kukac-szikével boncolod, amit összeraktál egyszer végtelen türelemmel, csak csont, csak por, ami volt valamikor ember, mivel nem csak Minden vagy: vagy a Hiány, magadat operálod e földalatti ambulancián. Mi mit nyel el a végén, fásultan szitálod a semmiből a semmibe a létező világot, anyát és gyereket, az élőt s a holtat, s mert Te teremtetted, nem is káromolhat, csak sírhat vagy könyöröghet, hogy adj neki békét, nem tudjuk, hogyan kezdődött, de tudjuk a végét; én sem káromollak, hallgasd meg imámat: Istenke, vedd térdedre édesanyámat! Csukás István Boldog Karácsonyt a  Menyországban! 🎄🥰❤️ Boldog szulcsinapcsit odafent!!! 🎈🎂🍸🎂🍸🍸🍸🍸🎂🎂🎂🎂 Boldog Karácsonyt és BUÉK! 🎄🍾🍸🖤🖤🖤 isten eltessen öreg! Boldog születésnapot! 🖤🖤🖤🎂🍸🍾🍰🙏 Ratkó József: Zsoltár anyámnak   Az anyák halhatatlanok. Csak testet, arcot, alakot váltanak; egyetlen halott sincs közülük; fiatalok, mint az idő.  Újra születnek minden gyerekkel; megöletnek  minden halottal - harmadnapra föltámadnak, mire virradna. Adassék nekik gyönyörűség,  szerelmükért örökös hűség, s adassék könny is, hogy kibírják  a világ összegyűjtött kínját. 🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤🖤

"Elbúcsúzom, de ott leszek Ahol a szél zúg, a nap nevet.  Elbúcsúzom, de itt marad  Belőlem sok pillanat. " Búcsúzunk a világ legjobb férjétől, a legszerethetőbb édesapától, a legeslegjobb nagypapától és déditatától.  Köszönjük hogy voltál nekünk. A szívünkben örökké velünk maradsz.  Benne leszel a napsütésben, a lágy szellőben, a virágok illatában, a rügyek fakadásában, minden egyes mozdulatunkban.  Aludd örök álmod, nyugodtan, csendben.  Hiszem azt, hogy mi még találkozunk a mennyben.  Szerető családod akik soha nem felednek 

Visszahoz egy régi perc, Megidéz egy fénykép Míg csak élnem kell sose lesz másképp. Ugyanaz a fájdalom, ugyanaz az érzés, Az a búcsúszó, amivel elmész... Nem számít, hogy hány év messzeség, Az a perc ma sem múlt el még...🖤🖤🖤 Drága Henink...❤ Csak az hal meg ,kit elfelednek.... Szeretünk, és sohasem feledünk!!!❤❤❤

"Én már itt nyugszom a ringó domb alatt, Ó, ne zavard meg édes álmomat. Borulj a síromra halkan, csendesen, Légy nyugodt, itt már nem fáj semmi sem."

Anya Szül:  1931: 08: 31  / Elhunyt . 2014: 06: 27. Apa   Szül:   1930: 11: 28 /  Elhunyt: 1993: 07: 20. Pótolhatatlan veszteség ért .     " Kit szerettünk miért hagy itt ?   Istenem miért megy el?   Hisz Ő is csak benned hitt.   Mond akkor miért vitted el " ? Ők  voltak a biztonság az  életemben )

Végtelen jó srác és barát volt!!!! Aki ismerte az tudja!!!! Nyugodj Békében sosem felejtünk el!!!! Nagyon HIÁNYZOL!!!!

Ritát idős szülei hosszú várakozás, reménykedés és sok imádság után kapták Istentől ajándékba. Gyermek- és ifjukorát a szülei iránti teljes engedelmasség, akaratának állandó föláldozása és a fáradságos napi munka jellemezte. Szülei - - valószinüleg kényszerhelyzet ben- - odaigérték a kezét egy helybeli ifjunak, aki a kortársai szerint vad és erőszakos ember volt. Férje rossz természetét hősies türelemmel viselte, soha nem panaszkodott. Szelidségével és jóságával végülis férje rossz természetét sikerült legyőznie, és lelkét Istenhez vezetnie. Idős szülei halála után újabb gyász érte Ritát: előbb meghalt a férje, aki most már tisztelte és szerette őt (egy régi ellensége ölte meg bosszúból) . Majd egy évre rá meghalt Rita két kicsi fia, akikért úgy imádkozott, hogy az Úr vegye őket magához, mielőtt még az atyjuk halála miatti bosszú beszennyezné lelküket. Különös tisztelettel elmélkedett Krisztus szenvedéséről, s arra vágyott, hogy osztozhasson a megfeszitett Krisztus kinjaiban. Egy napon, amikor a feszület előtt térdelt, és vágya beteljesülését kérte, érezte, hogy a töviskorona egy tövise a homlokába furódik. Ritát már halála előtt szentnek tartották. A hagyomány szerint Szent Rita az egészen kilátástalannak tűnő esetekben is képes segíteni, ezért a lehetetlenségek szentjének tartják.