A weboldal cookie-kat használ a szolgáltatások minőségének javítására. A weboldal további használatával elfogadom a cookie-k használatát.
MegértettemTovábbi információk
Ha veszítettél már el valakit, tudod, hogy a vesztés pillanatában szeretted a legjobban és a legigazabban. Amikor szembesültél azzal, hogy „nincs 221;. Amikor a sors letépi rólunk azt, akit szeretünk, s ott maradunk kifosztva, egyedül – a hiányban döbbenünk rá, mennyire szerettük. Utólag. És jönnek az emlékek a hiány fájdalmas érzésével visszanézve villámfényben látod meg a múltadat. . . Bár akkor tudtam volna, amit most tudok! Bár visszatérhetne, akár csak egyetlen percre is! Másképp szólnék hozzá? Másképp látnám, másképp ölelném meg… És elmondanám neki azt, hogy… Mit is? . . . Amit már nem lehet elmondani. . . . :(
Első gyertya meggyújtva: 2011. 11. 04. Gyújtotta: Bori Edina