.
Ez a gyertya már leégett.
A múltba visszanézve valami fáj,
Valakit keresünk aki nincs már.
Csak az idő múlik, feledni nem lehet,
Szívünk őrzi drága emlékedet.
Nem okozott nekünk csak egyszer bánatot.
Elment fiatalon, fehéren.
S fekete gyászt hagyott.
Siratod akit szeretsz,
Akit ezután már soha nem feledsz,
Becsukod szemed, s látod az arcát,
Ha csend van, hallod a hangját,
Vele álmodsz éjszakákon át,
S érzed, hogy odabent fáj,
Fáj, hogy elment s nem maradt veled,
De tudod azt, hogy örökké szeret! !