Édesapámért égjen most a gyertya :(   

 

 

Drága Édesanyánk , soha nem feledünk .   Ági , Gyöngyi , Gyuri

Felhők közt lehetsz már, onnan figyelsz reánk, figyeled a lépteink, s az életünk minden perceit. . . Unokáid az égre felnéznek és csak annyit mondanak: Soha nem feledünk Nagypapa!           

"Édesapánk elment, örök álomra tért, nem aggódik többet szeretett gyermekeiért. Könny hullik szemünkből, a fájdalom könnye, szívünkben örök lesz drága emléke! "

  Hiányzól !!! Rohan az idő múlnak az évek. 2008 ban végleg itt hagytál engem. Ma sem hiszem hogy ez bekövetkezett. Hiszen úgy tünt hogy 100 évig éled boldogan az életed. Kegyetlen a sors mert nem lehetsz mellettem. Minden nap érzem mennyire hiányzól nekem. Bár csak itt lehetnél ma is velem. Elmondhatnám hogy mennyire nagyon szeretlek.       Születés napodra   Szeptember 10   Megint eljött a születésed napja. Ami e világon már nem lehet megtartva. Elköltöztél messze az örök mezőkre. Ott éled tovább nélkülem  az életed.   Szeretném mondani, hogy boldog szülinapot. De helyetta csak a könnyem potyog. Soha nem tudom elfogadni hogy nem vagy itt velem. Még élek a szivemben örökké őrizlek.        Nagyon hiányzól ! ! !   Múlnak a hónapok múlnak az évek. De a bánatom nem múlik mégsem. Nem tudom elfogadni a hiányod. Még most is minden nap várom a hívásod.   Annyi mindent szerettem volna még kérdezni. Amire most már soha nem fogok választ kapni. Nem értem a sors miért ilyen kegyetlen. Hiszen még ma is boldogan élhetnéd az életed.   Ehhez képest már évek óta nem vagy velem. Egy másik világból fogod minden nap a kezem. Mert hogy vigyázol rám azt nap mint nap érzem. De én már semmit nem tehetek érted.   Vihetek gyertyát és virágot a sírodra. De ez a tudat csak a bánatomat fokozza. Hiába beszélek hozzád már választ nem kapok. Csak a néma hideg fagyos földet bámulom.   Potyog a könnyem rá cseppen a sírodra. De ezzel már soha nem hozhatlak vissza. Reménykedem hogy most már jobb neked. Ott fent egy más országban boldogan éled az életed.              

 

Kedves osztalytarsnom elment tegnap. . . nehez elhinni, hogy nem vagy itt tobbe. Bucsuzom toled. Eg veled Szilvi.

Nagyon hiányzol MAMA! ! ! Nyugodj békében! <3<3

A Dunaújvárosi Vasműben dolgozott, mérlegkocsi gépészként.

"Nagy kérés volt tőled, hogy őt hagyd meg nekünk?   Könyörögni, szenvedni kell, azért hogy boldogok legyünk?   Nem sokat kértem csak, hogy gyógyuljon meg,   S élje azt át velünk mit ő, már nem élhet meg.   Gyönyörű szemében, a fény még csillogott,   Még az utolsó napokban is csak mosolygott.   Mosolygott, mert hitt, mosolygott, mert élt,   Semmi mást nem akart ő, csak élni még.   Küzdött még tudott, még v olt ereje,   De a végzet őt is utolérte.   Hosszú útra ment, és a csillagok vezetik,   Vezetik útját, amíg csak álmodik.   Álmodjon egy öregkort, mely csodás és szép,   Álmodja meg azt, hogy még mindig velünk él.   Súgják meg a csillagok üzenetünk. . . hogy szeretünk,   Mondják meg azt neki, hogy  S O H A S E M  F E L E D Ü N K ! ! ! " Nyugodj Békében! ! !