Szerető férj, gondoskodó Apa, . " Elmentél, s én lassú záporokkal elsirattalak. "

 

 Szivunkben Örökké élsz! Életed elszállt mint a virágokat  De szívünkben örökké velünk maradsz .

  Örök álomra hajtottad fejed én itt maradtam hogy örizzem emlékedet 

 Emléked szívünkben örökké él!      

 

 

Köszönjük, hogy éltél és minket szerettél. Nem haltál meg, csak álmodni mentél. Szívünkben itt él emléked örökre, ha látni akarunk csak felnézünk az égre. A csillagok között utazol tovább, ott várj ránk, ha időnk lejárt. "

  Nyugodj békében Lacikám!   Bátyusék

Nincs hazatérés többé .Mikor útra keltem, még nem tudtam, hogy ez volt az utolsó utam. Nem térek hozzátok vissza, többé soha, hogy sorsom velem ily mostoha. Hisz még fiatal vagyok, élni akartam még, ez a szörnyű baleset miért pont engem ért? Figyelmetlenségem áldozata lettem Én, így váltam felelőssé rövid életemért. Kedves Szeretteimtől is már innen búcsúzom, fájdalmatokat még csak enyhíteni sem tudom. Nincs már alkalmam megköszönni nektek, azt a sok jót , mérhetetlen szereteteket. Ne búsuljatok. Nekem már nem fáj semmi. , Ha eljön az este, csillagként tudok Nektek üzenni. Tekintsetek fel az égre, ott fogok ragyogni, szívetek egy darabja voltam, mit nem lehet pótolni.

 

Szüleimnek ! akik 1960 (anya) 1996(apa) haltak meg és a homokmégyi temetőben nyugszanak. soha nem szünő fájdalmam  enyhítem a gyertya gyújtásával. emlékük  szívemben  örökké élni fog! Mindent köszönök amit kaptam  maguktól életük során kedves Édesanyám, Édesapám !