"Elment,az,kit legjobban szerettem, Kinek,az életem köszönhettem. Ki mindig kiállt mellettem, Ha olykor rossz dolgot is tettem. Megtanított őszintén szeretni, S mindig igazat mondani, A kitűzött célért küzdeni, Mindenkivel emberséggel bánni. Embernek maradni mindenek felett, Egyetlen kincsünk az igaz szeretet. Nincsen ember,kit szeretni nem lehet, Csupán meg kell látni a belső értékeket. Amíg csak élek,rá emlékezem, Az együtt töltött időt soha nem feledem, Lélekben mindig ott lesz velem, Odafentről féltőn figyel engem."

Mindazokért, kiket nem láttunk már régen, Akik velünk együtt ünnepelnek az égben, Kiknek őrizgetjük szellemét, Mindazokért egy- egy gyertya égjen. Mindazokért, akik elzárkóznak a jótól, Akik nincsenek itt, s nem is értenének a szóból, Aki barát, de lehet még ellened is, Mindazokért egy- egy gyertya égjen. Égig érjen a fény, és mi úgy szeretnénk, hogy sohase múljon el. Égig érjen a fény egész életünkön át, hogy nyithassa két szemét, ki mindig erre várt. Mindazokért, kik ma egyedül ülnek a járdán, Kikre család, gyermek, otthon rég nem vár már, És mindenkiért, aki nem lehet itt, Mindazokért egy- egy gyertya égjen. Mindazokért, akik nem vették még észre, Örök bilincs kell minden fegyvert fogó kézre És mindenkiért, aki nem hiszi ezt, Mindenkiért egy- egy gyertya égjen.

Köszönjük, hogy éltél és minket szerettél! Nem hagytál itt minket, csak álmodni mentél. Szívünkben itt él emléked örökre! Ha látni akarunk, csak felnézünk az égre. Csillagok útján utazol tovább. . . Ott várj ránk, ha a mi időnk is lejár!

Egy könnycsepp a szemünkben Érted él, Egy gyertya az asztalon Érted ég, Egy fénykép, mely őrzi emléked, S egy út, mely elvitte az életed. A bánat, a fájdalom örökre megmarad, Mindig velünk leszel, az idő bárhogy is halad."

"Egy könnycsepp a szemünkben Érted él, Egy gyertya az asztalon Érted ég, Egy fénykép, mely őrzi emléked, S egy út, mely elvitte az életed. A bánat, a fájdalom örökre megmarad, Mindig velünk leszel, az idő bárhogy is halad."

Örökké Szeretünk!!! - Megyesi Család!

Édesanyám

Különleges volt, tele szeretettel. Nagyon jó édesanya, nagymama, pótmama, testvér, ismerős és barát. Nagyon hiányzik! !

" Az elmúlás   Nekem felfoghatatlan, hogy egyik nap még itt van, még beszél, jár, simogat, másnap pedig az űr csak, ami marad.   Nekem felfoghatatlan, hogy született, itt volt, s távozott, csak az emléke él, mit maga után hagyott.   De emléke él és élni fog, míg az én szívem e földön még dobog. Őrzöm a képét, a mosolyát, a hangját, s minden gesztusát. Őrzöm a mozdulatait, mely bennem él mind a mai napig. Őrzöm a felém közvetített gondolatait, a nekem elsuttogott szavait.   Mert nem halt meg Ő, még mindig él - nekem- , csak messze távozott, hol meg nem érinthetem! ! ! "

 

Az első gyermekünk volt. Ikertestvérére is szeretnénk emlékezni aki kisfiú lett volna, neki sajnos nem volt neve de azért emlékezünk Rá is. ! Nyugodjanak békében! !