Tasi a Corvinus Egyetem elsőéves hallgatója volt. Nagyon értelmes, életvidám, közkedvelt fiú.

A világ legdrágább nagymamája. Tiszta szívű, önzetlen, odaadó és igazi tanító! Rengeteget köszönhetek neked. Sok-sok szép emlék fűz hozzád. Köszönöm, hogy az unokád lehettem!!! Nincs szó ami leírná a fájdalmam, a szívem úgy érzem kettéhasad. Nagyon szeretlek! Mindig, örökké!!!

Te voltál az egyetlen,legjobb Apuka,Palipapa a világon!!!!!

Született 1942- ben Hódmezővásárhelyen. Varga Imre és Olasz Jusztina gyermekeként. Általános és szakmunkás iskoláit is itt járta. Szobafestő végzettséget szerzett, amit nyugdijjazásáig gyakorolt. 1966. 08. 20- n házasságot kötött Rácz Margit Idával, akivel halálláig kitartottak egymás mellett. Házasságából Tibor nevú fia és Beáta nevű lánya született.

Kedves Zotyó nagyon hiányzol.

SOHA NEM FELEDÜNK MAMI!!! ÖRÖKKÉ SZERETÜNK!! Nagyon akartam élni még, Érezni szívetek melegét. Nem adta a sors nekem, Elvámolta az életem. Búcsú nélkül kellett elmennem, Őrizzetek szívetekben.

  Csendesen alszik, megpihent végleg angyalok bölcsője ringatja már nem jöhet vissza, hiába hívjuk emléke szívünkben otthont talál. . .    

  Az én drága  szeretett férjem ! , , " Nézz ki most a sötét éjben , ott az ég varázsa , Hol millió égi lámpás állmaid vigyázza ! Lassan sétál a Hold , beragyog mindent , Ezüst fényével , hogy Rád állmot hinsen . Legyen békés az álmod, mint a csillagok világa , Ezt kivánom neked az örök éjszakára ! " Fájó szível özvegye Huber Andrásné  Éva      

" Köszönöm, hogy lelked a lelkünkbe írtad,  Nincs felettünk hatalma a sírnak.  Örök az arcod, nem száll el a szavad,  Minden mosolyod a lelkünkbe marad ! "                                                                                                 

"Én  nem haltam  meg. Az, ami nektek voltam, még ...  mindig. Nevessetek és gondoljatok rám, hiszen én itt vagyok veletek, csak én az  út  másik  oldalán megyek !". „Küzdötte m értetek szívvel és erővel, de mint büszke fák, végül is ledőltem, Most szívemből kérem tőletek, szeressétek egymást, mert én már nem leszek. ”  " . . . de már nincs harag a szívemben, megbocsátott neki lánya, s szeretettel int neki vissza a másvilágra. . . "

"Ha ezüstös éjjel felnézel az égre Meglelsz ott is a csillagok szemébe ott leszek, ott fent a messzi végtelenben, S boldogan mosolygok, akárcsak életemben"     Emléked örökké bennünk él !   Szerető gyermekeid Anikó, Putyu és családjaik

Megállt egy szív,mely élni vágyott, Pihen az áldott kéz,mely dolgozni imádott. Nélküled üres és szomorú a házunk, Nem hisszük el,hogy Téged hiába várunk! Nyugodj Békében Drága Édesanyám!