Szüleim

" Hirtelen halál megtörte szívünket, Örökké őrizzük drága emléked. Kegyetlen volt a sors hamar elvett tőlünk, De szíved emléke örökre itt marad közöttünk. - Örökre Szeretünk Drága Papa!

 

Ó, merre vagy? Vén kezem tétován Tapogatja, hol a kova s a tapló – Hol élsz, hol alszol, jaj, ki őrzi álmod? Érted-e ezt az őrült, vad világot? A tengeren, éjen, falvakon át Hívlak! Hallod? Aludj. Jó éjszakát. 

"Megállt egy szív, mely élni vágyott, pihen az áldott kéz, mely dolgozni imádott. Nélküled üres és szomorú a házunk, és nem hisszük el, hogy már Téged hiába várunk. Csak az évek múlnak, feledni nem lehet, hogy fiatalon tört ketté az életed. Temető csendje ad Neked nyugalmat,   szívünk bánata örökre megmarad. Vidám arcod nem látjuk többé, de DRÁGA EMLÉKED szívünkben él örökké. "

A legdrágább Édesapa volt. Amikor meghalt, szívem egy része vele halt. Nekrológja a következő József Attila idézet  : Mióta éltem forgószélben Próbáltam állni helyemen, Nagy mulatság, hogy nem vétettem többet, Mint vétettek nekem. . " Mint hó a földről, olvadunk. Föld vagyunk csak, mit otthagyunk. " Lányom, Eszter ezzzel az idézettel emlékezik Nagyapjára. " Lakásom lesz a hetedik magány, A halál felé nyílik ablaka. Kertjében csak emlékek teremnek S lakója csak a lelkem lesz maga. Kertjében örök emlékek teremnek, Nem érnek mérges vágyak már oda, Csak remény nélkül tüskétlen az élet, Ne várj csodát, az élet a csoda! " Juhász Gyula Drága Édesapám. Megérte! Én  még megélhettem. . .

„Elmentem hát szeretteim, nehéz volt már élni, Kopogok a Jóistennél, bebocsájtást kérni.                                                                               Búcsúzom most tőletek, nekem így már könnyebb, Értem néha napján, ejtsetek pár könnyet ”

Egy család centrikus a legdrágább édesanya a gyermekeiért oda adta volna az életét

Egy nagyon jó ember volt, és mindig csak a családjáért élt! !