1934- 1945 között tanulmányait különböző intézményekben folytatta. 1945- ben Szegeden  Lehotay Árpád magántanítványa lett. 1945. december 21- én Zilahy Lajos 12. óra című darabjában lépett először színpadra. 1947–1951 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt, ahol Lehotay Árpád volt az osztályfőnöke. 1951. november 1- jén a debreceni Csokonai Színház tagja lett. 1957- től haláláig a fővárosi Madách Színház tagja volt. 1975 őszén jelentkezett betegsége: leukémiában szenvedett. ^[1] 1982- ben megműtötték, ezután felgyógyult és újra játszott. 1985. december 30- án a szilveszteri tévéműsor felvétele után, öltözőjében hunyt el.             

Sokoldalú, rendkívüli tehetségű művész volt, jellegzetes humorát bohózatokban, vígjátékokban mutatta meg, de mély jellemláttató képessége a drámai szerepekben is utánozhatatlanu l érvényesült. Emlékezetes figurákat teremtett Molnár  Ferenc, William Shakespeare és Molière darabjaiban. Számtalan film- és televíziós szerep, rádiófelvétel őrzi munkáját. Filmen először az Ütközet békében^[2] című 1951- es alkotásban tűnt fel, majd olyan klasszikusokkal folytatta, mint a Két félidő a pokolban, A tizedes meg a többiek, a Régi idők focija vagy Az ötödik pecsét Király Lászlója. Utóbbi produkcióban Latinovits Zoltán és Őze Lajos partnereként alkotott maradandót!