A weboldal cookie-kat használ a szolgáltatások minőségének javítására. A weboldal további használatával elfogadom a cookie-k használatát. Megértettem További információk
Gyertyaláng.hu a Facebook-on
 
Belépés
E-mail címed:

Jelszavad:



Regisztráció
Elfelejtett jelszó


Jelenleg 1705 látogató és 31 gyertyagyújtó van itt,
akik 58 személyért átlagosan 29 gyertyát gyújtanak percenként.




Visszajelzés


Az oldal ajánlása

Szabó Attiláné és Szőke Ilona (Marika és Mama) gyertyái

gyertyát gyújt Új gyertya gyújtása                 gyertya ég Szabó Attiláné és Szőke Ilona oldala

gyertya térkép Gyertyái a térképen
Megosztás közösségi oldalakon:



Rendezés
Rendezés:
Nézet váltás: Egyszerű nézet Gyertya nézet Lista nézet Részletes nézet
738 gyertya
Előző oldal
8. oldal (31)
Következő oldal
1 2 3 4 5 6 7 [8] 9 10 11 12 13 ... 31
 

Ezt a gyertyát Szabó Attila, szerető férjed, rozmárod gyújtotta Marika és Mamáért 1 napja.

Gyújtás oka: Elhunyt

Ez a gyertya még 5 nap 19 óra 39 percig ég

FB
Gyertyagyújtás

268990157325786608


 



Szeretett Feleségem.Nagyon nagyon hiányzol. Nem vársz már minket ragyogó szemekkel,
nem örülsz már nekünk szerető szíveddel.
De egy könnycsepp szemünkben Érted él,
egy gyertya az asztalon Érted ég.
S bennünk él egy arc, egy végtelen szeretet,
amit tőlünk soha senki el nem vehet.
Telhetnek hónapok, múlhatnak évek,
szívből szeretünk s nem feledünk téged. Gyenge kis kezeidet kezembe fogtam,
közben én a gyógyulásodért fohászkodtam.
Szép szemedben, a fény még csillogott,
arcod megnyugodott, és tiszta volt.
Tudtam, hogy nagyon sokat szenvedtél,
küzdettél, hogy értünk még egy kicsit élhessél.Velünk vagy mindig.
Sírva veszem tudomásul
te már nem vagy velem
angyalruhába öltöztél,
s elmentél a kék égbe.
Én csak egyet kívánok hogy
ott lehessek veled
aztán elmondhassam mennyire szeretlek.


Utolsó pillanat mikor még reám néztél
És könnyezve lágyan át öleltél
Elhaló hangon súgtad hogy menned kell
Kérted hogy most már engedj el
Mert várnak te read már oda fent
Ott ahonnan vissza már nem térhetsz
De én szorosan fogtam a két kezed
És kértelek ne menj oda fel


Arcodra hullott néhány könnyem
Nem akartam hogy el hagyj engem 
Te bánatosan reám néztél
Majd örökre a fénybe léptél
Utolsó csókkal illettem homlokod
És engedtem hogy el vigyenek az angyalok
Most éjszakánként mikor az égre nézek
A csillagok közt kereslek téged.


 

Ezt a gyertyát Szabó Attila, szerető férjed, rozmárod gyújtotta Marika és Mamáért 1 napja.

Gyújtás oka: Elhunyt

Ez a gyertya még 5 nap 19 óra 39 percig ég

FB
Gyertyagyújtás

268990157325786608


 



Szeretett Feleségem.Nagyon nagyon hiányzol. Nem vársz már minket ragyogó szemekkel,
nem örülsz már nekünk szerető szíveddel.
De egy könnycsepp szemünkben Érted él,
egy gyertya az asztalon Érted ég.
S bennünk él egy arc, egy végtelen szeretet,
amit tőlünk soha senki el nem vehet.
Telhetnek hónapok, múlhatnak évek,
szívből szeretünk s nem feledünk téged. Gyenge kis kezeidet kezembe fogtam,
közben én a gyógyulásodért fohászkodtam.
Szép szemedben, a fény még csillogott,
arcod megnyugodott, és tiszta volt.
Tudtam, hogy nagyon sokat szenvedtél,
küzdettél, hogy értünk még egy kicsit élhessél.Velünk vagy mindig.
Sírva veszem tudomásul
te már nem vagy velem
angyalruhába öltöztél,
s elmentél a kék égbe.
Én csak egyet kívánok hogy
ott lehessek veled
aztán elmondhassam mennyire szeretlek.


Utolsó pillanat mikor még reám néztél
És könnyezve lágyan át öleltél
Elhaló hangon súgtad hogy menned kell
Kérted hogy most már engedj el
Mert várnak te read már oda fent
Ott ahonnan vissza már nem térhetsz
De én szorosan fogtam a két kezed
És kértelek ne menj oda fel


Arcodra hullott néhány könnyem
Nem akartam hogy el hagyj engem 
Te bánatosan reám néztél
Majd örökre a fénybe léptél
Utolsó csókkal illettem homlokod
És engedtem hogy el vigyenek az angyalok
Most éjszakánként mikor az égre nézek
A csillagok közt kereslek téged.


 

Ezt a gyertyát Szabó Attila, szerető férjed, rozmárod gyújtotta Marika és Mamáért 1 napja.

Gyújtás oka: Elhunyt

Ez a gyertya még 5 nap 19 óra 39 percig ég

FB
Gyertyagyújtás

268990157325786608


 



Szeretett Feleségem.Nagyon nagyon hiányzol. Nem vársz már minket ragyogó szemekkel,
nem örülsz már nekünk szerető szíveddel.
De egy könnycsepp szemünkben Érted él,
egy gyertya az asztalon Érted ég.
S bennünk él egy arc, egy végtelen szeretet,
amit tőlünk soha senki el nem vehet.
Telhetnek hónapok, múlhatnak évek,
szívből szeretünk s nem feledünk téged. Gyenge kis kezeidet kezembe fogtam,
közben én a gyógyulásodért fohászkodtam.
Szép szemedben, a fény még csillogott,
arcod megnyugodott, és tiszta volt.
Tudtam, hogy nagyon sokat szenvedtél,
küzdettél, hogy értünk még egy kicsit élhessél.Velünk vagy mindig.
Sírva veszem tudomásul
te már nem vagy velem
angyalruhába öltöztél,
s elmentél a kék égbe.
Én csak egyet kívánok hogy
ott lehessek veled
aztán elmondhassam mennyire szeretlek.


Utolsó pillanat mikor még reám néztél
És könnyezve lágyan át öleltél
Elhaló hangon súgtad hogy menned kell
Kérted hogy most már engedj el
Mert várnak te read már oda fent
Ott ahonnan vissza már nem térhetsz
De én szorosan fogtam a két kezed
És kértelek ne menj oda fel


Arcodra hullott néhány könnyem
Nem akartam hogy el hagyj engem 
Te bánatosan reám néztél
Majd örökre a fénybe léptél
Utolsó csókkal illettem homlokod
És engedtem hogy el vigyenek az angyalok
Most éjszakánként mikor az égre nézek
A csillagok közt kereslek téged.


 

Ezt a gyertyát Szabó Attila, szerető férjed, rozmárod gyújtotta Marika és Mamáért 1 napja.

Gyújtás oka: Elhunyt

Ez a gyertya még 5 nap 19 óra 39 percig ég

FB
Gyertyagyújtás

268990157325786608


 



Szeretett Feleségem.Nagyon nagyon hiányzol. Nem vársz már minket ragyogó szemekkel,
nem örülsz már nekünk szerető szíveddel.
De egy könnycsepp szemünkben Érted él,
egy gyertya az asztalon Érted ég.
S bennünk él egy arc, egy végtelen szeretet,
amit tőlünk soha senki el nem vehet.
Telhetnek hónapok, múlhatnak évek,
szívből szeretünk s nem feledünk téged. Gyenge kis kezeidet kezembe fogtam,
közben én a gyógyulásodért fohászkodtam.
Szép szemedben, a fény még csillogott,
arcod megnyugodott, és tiszta volt.
Tudtam, hogy nagyon sokat szenvedtél,
küzdettél, hogy értünk még egy kicsit élhessél.Velünk vagy mindig.
Sírva veszem tudomásul
te már nem vagy velem
angyalruhába öltöztél,
s elmentél a kék égbe.
Én csak egyet kívánok hogy
ott lehessek veled
aztán elmondhassam mennyire szeretlek.


Utolsó pillanat mikor még reám néztél
És könnyezve lágyan át öleltél
Elhaló hangon súgtad hogy menned kell
Kérted hogy most már engedj el
Mert várnak te read már oda fent
Ott ahonnan vissza már nem térhetsz
De én szorosan fogtam a két kezed
És kértelek ne menj oda fel


Arcodra hullott néhány könnyem
Nem akartam hogy el hagyj engem 
Te bánatosan reám néztél
Majd örökre a fénybe léptél
Utolsó csókkal illettem homlokod
És engedtem hogy el vigyenek az angyalok
Most éjszakánként mikor az égre nézek
A csillagok közt kereslek téged.


 

Ezt a gyertyát Szabó Attila, szerető férjed, rozmárod gyújtotta Marika és Mamáért 1 napja.

Gyújtás oka: Elhunyt

Ez a gyertya még 5 nap 19 óra 39 percig ég

FB
Gyertyagyújtás

268990157325786608


 



Szeretett Feleségem.Nagyon nagyon hiányzol. Nem vársz már minket ragyogó szemekkel,
nem örülsz már nekünk szerető szíveddel.
De egy könnycsepp szemünkben Érted él,
egy gyertya az asztalon Érted ég.
S bennünk él egy arc, egy végtelen szeretet,
amit tőlünk soha senki el nem vehet.
Telhetnek hónapok, múlhatnak évek,
szívből szeretünk s nem feledünk téged. Gyenge kis kezeidet kezembe fogtam,
közben én a gyógyulásodért fohászkodtam.
Szép szemedben, a fény még csillogott,
arcod megnyugodott, és tiszta volt.
Tudtam, hogy nagyon sokat szenvedtél,
küzdettél, hogy értünk még egy kicsit élhessél.Velünk vagy mindig.
Sírva veszem tudomásul
te már nem vagy velem
angyalruhába öltöztél,
s elmentél a kék égbe.
Én csak egyet kívánok hogy
ott lehessek veled
aztán elmondhassam mennyire szeretlek.


Utolsó pillanat mikor még reám néztél
És könnyezve lágyan át öleltél
Elhaló hangon súgtad hogy menned kell
Kérted hogy most már engedj el
Mert várnak te read már oda fent
Ott ahonnan vissza már nem térhetsz
De én szorosan fogtam a két kezed
És kértelek ne menj oda fel


Arcodra hullott néhány könnyem
Nem akartam hogy el hagyj engem 
Te bánatosan reám néztél
Majd örökre a fénybe léptél
Utolsó csókkal illettem homlokod
És engedtem hogy el vigyenek az angyalok
Most éjszakánként mikor az égre nézek
A csillagok közt kereslek téged.


 

Ezt a gyertyát Szabó Attila, szerető férjed, rozmárod gyújtotta Marika és Mamáért 1 napja.

Gyújtás oka: Elhunyt

Ez a gyertya még 5 nap 19 óra 39 percig ég

FB
Gyertyagyújtás

268990157325786608


 



Szeretett Feleségem.Nagyon nagyon hiányzol. Nem vársz már minket ragyogó szemekkel,
nem örülsz már nekünk szerető szíveddel.
De egy könnycsepp szemünkben Érted él,
egy gyertya az asztalon Érted ég.
S bennünk él egy arc, egy végtelen szeretet,
amit tőlünk soha senki el nem vehet.
Telhetnek hónapok, múlhatnak évek,
szívből szeretünk s nem feledünk téged. Gyenge kis kezeidet kezembe fogtam,
közben én a gyógyulásodért fohászkodtam.
Szép szemedben, a fény még csillogott,
arcod megnyugodott, és tiszta volt.
Tudtam, hogy nagyon sokat szenvedtél,
küzdettél, hogy értünk még egy kicsit élhessél.Velünk vagy mindig.
Sírva veszem tudomásul
te már nem vagy velem
angyalruhába öltöztél,
s elmentél a kék égbe.
Én csak egyet kívánok hogy
ott lehessek veled
aztán elmondhassam mennyire szeretlek.


Utolsó pillanat mikor még reám néztél
És könnyezve lágyan át öleltél
Elhaló hangon súgtad hogy menned kell
Kérted hogy most már engedj el
Mert várnak te read már oda fent
Ott ahonnan vissza már nem térhetsz
De én szorosan fogtam a két kezed
És kértelek ne menj oda fel


Arcodra hullott néhány könnyem
Nem akartam hogy el hagyj engem 
Te bánatosan reám néztél
Majd örökre a fénybe léptél
Utolsó csókkal illettem homlokod
És engedtem hogy el vigyenek az angyalok
Most éjszakánként mikor az égre nézek
A csillagok közt kereslek téged.


 

Ezt a gyertyát Szabó Attila, szerető férjed, rozmárod gyújtotta Marika és Mamáért 1 napja.

Gyújtás oka: Elhunyt

Ez a gyertya még 5 nap 19 óra 39 percig ég

FB
Gyertyagyújtás

268990157325786608


 



Szeretett Feleségem.Nagyon nagyon hiányzol. Nem vársz már minket ragyogó szemekkel,
nem örülsz már nekünk szerető szíveddel.
De egy könnycsepp szemünkben Érted él,
egy gyertya az asztalon Érted ég.
S bennünk él egy arc, egy végtelen szeretet,
amit tőlünk soha senki el nem vehet.
Telhetnek hónapok, múlhatnak évek,
szívből szeretünk s nem feledünk téged. Gyenge kis kezeidet kezembe fogtam,
közben én a gyógyulásodért fohászkodtam.
Szép szemedben, a fény még csillogott,
arcod megnyugodott, és tiszta volt.
Tudtam, hogy nagyon sokat szenvedtél,
küzdettél, hogy értünk még egy kicsit élhessél.Velünk vagy mindig.
Sírva veszem tudomásul
te már nem vagy velem
angyalruhába öltöztél,
s elmentél a kék égbe.
Én csak egyet kívánok hogy
ott lehessek veled
aztán elmondhassam mennyire szeretlek.


Utolsó pillanat mikor még reám néztél
És könnyezve lágyan át öleltél
Elhaló hangon súgtad hogy menned kell
Kérted hogy most már engedj el
Mert várnak te read már oda fent
Ott ahonnan vissza már nem térhetsz
De én szorosan fogtam a két kezed
És kértelek ne menj oda fel


Arcodra hullott néhány könnyem
Nem akartam hogy el hagyj engem 
Te bánatosan reám néztél
Majd örökre a fénybe léptél
Utolsó csókkal illettem homlokod
És engedtem hogy el vigyenek az angyalok
Most éjszakánként mikor az égre nézek
A csillagok közt kereslek téged.


 

Ezt a gyertyát Szabó Attila, szerető férjed, rozmárod gyújtotta Marika és Mamáért 1 napja.

Gyújtás oka: Elhunyt

Ez a gyertya még 5 nap 19 óra 39 percig ég

FB
Gyertyagyújtás

268990157325786608


 



Szeretett Feleségem.Nagyon nagyon hiányzol. Nem vársz már minket ragyogó szemekkel,
nem örülsz már nekünk szerető szíveddel.
De egy könnycsepp szemünkben Érted él,
egy gyertya az asztalon Érted ég.
S bennünk él egy arc, egy végtelen szeretet,
amit tőlünk soha senki el nem vehet.
Telhetnek hónapok, múlhatnak évek,
szívből szeretünk s nem feledünk téged. Gyenge kis kezeidet kezembe fogtam,
közben én a gyógyulásodért fohászkodtam.
Szép szemedben, a fény még csillogott,
arcod megnyugodott, és tiszta volt.
Tudtam, hogy nagyon sokat szenvedtél,
küzdettél, hogy értünk még egy kicsit élhessél.Velünk vagy mindig.
Sírva veszem tudomásul
te már nem vagy velem
angyalruhába öltöztél,
s elmentél a kék égbe.
Én csak egyet kívánok hogy
ott lehessek veled
aztán elmondhassam mennyire szeretlek.


Utolsó pillanat mikor még reám néztél
És könnyezve lágyan át öleltél
Elhaló hangon súgtad hogy menned kell
Kérted hogy most már engedj el
Mert várnak te read már oda fent
Ott ahonnan vissza már nem térhetsz
De én szorosan fogtam a két kezed
És kértelek ne menj oda fel


Arcodra hullott néhány könnyem
Nem akartam hogy el hagyj engem 
Te bánatosan reám néztél
Majd örökre a fénybe léptél
Utolsó csókkal illettem homlokod
És engedtem hogy el vigyenek az angyalok
Most éjszakánként mikor az égre nézek
A csillagok közt kereslek téged.


 

Ezt a gyertyát Szabó Attila, szerető férjed, rozmárod gyújtotta Marika és Mamáért 1 napja.

Gyújtás oka: Elhunyt

Ez a gyertya még 5 nap 19 óra 39 percig ég

FB
Gyertyagyújtás

268990157325786608


 



Szeretett Feleségem.Nagyon nagyon hiányzol. Nem vársz már minket ragyogó szemekkel,
nem örülsz már nekünk szerető szíveddel.
De egy könnycsepp szemünkben Érted él,
egy gyertya az asztalon Érted ég.
S bennünk él egy arc, egy végtelen szeretet,
amit tőlünk soha senki el nem vehet.
Telhetnek hónapok, múlhatnak évek,
szívből szeretünk s nem feledünk téged. Gyenge kis kezeidet kezembe fogtam,
közben én a gyógyulásodért fohászkodtam.
Szép szemedben, a fény még csillogott,
arcod megnyugodott, és tiszta volt.
Tudtam, hogy nagyon sokat szenvedtél,
küzdettél, hogy értünk még egy kicsit élhessél.Velünk vagy mindig.
Sírva veszem tudomásul
te már nem vagy velem
angyalruhába öltöztél,
s elmentél a kék égbe.
Én csak egyet kívánok hogy
ott lehessek veled
aztán elmondhassam mennyire szeretlek.


Utolsó pillanat mikor még reám néztél
És könnyezve lágyan át öleltél
Elhaló hangon súgtad hogy menned kell
Kérted hogy most már engedj el
Mert várnak te read már oda fent
Ott ahonnan vissza már nem térhetsz
De én szorosan fogtam a két kezed
És kértelek ne menj oda fel


Arcodra hullott néhány könnyem
Nem akartam hogy el hagyj engem 
Te bánatosan reám néztél
Majd örökre a fénybe léptél
Utolsó csókkal illettem homlokod
És engedtem hogy el vigyenek az angyalok
Most éjszakánként mikor az égre nézek
A csillagok közt kereslek téged.


 

Ezt a gyertyát Szabó Attila, szerető férjed, rozmárod gyújtotta Marika és Mamáért 1 napja.

Gyújtás oka: Elhunyt

Ez a gyertya még 5 nap 19 óra 39 percig ég

FB
Gyertyagyújtás

268990157325786608


 



Szeretett Feleségem.Nagyon nagyon hiányzol. Nem vársz már minket ragyogó szemekkel,
nem örülsz már nekünk szerető szíveddel.
De egy könnycsepp szemünkben Érted él,
egy gyertya az asztalon Érted ég.
S bennünk él egy arc, egy végtelen szeretet,
amit tőlünk soha senki el nem vehet.
Telhetnek hónapok, múlhatnak évek,
szívből szeretünk s nem feledünk téged. Gyenge kis kezeidet kezembe fogtam,
közben én a gyógyulásodért fohászkodtam.
Szép szemedben, a fény még csillogott,
arcod megnyugodott, és tiszta volt.
Tudtam, hogy nagyon sokat szenvedtél,
küzdettél, hogy értünk még egy kicsit élhessél.Velünk vagy mindig.
Sírva veszem tudomásul
te már nem vagy velem
angyalruhába öltöztél,
s elmentél a kék égbe.
Én csak egyet kívánok hogy
ott lehessek veled
aztán elmondhassam mennyire szeretlek.


Utolsó pillanat mikor még reám néztél
És könnyezve lágyan át öleltél
Elhaló hangon súgtad hogy menned kell
Kérted hogy most már engedj el
Mert várnak te read már oda fent
Ott ahonnan vissza már nem térhetsz
De én szorosan fogtam a két kezed
És kértelek ne menj oda fel


Arcodra hullott néhány könnyem
Nem akartam hogy el hagyj engem 
Te bánatosan reám néztél
Majd örökre a fénybe léptél
Utolsó csókkal illettem homlokod
És engedtem hogy el vigyenek az angyalok
Most éjszakánként mikor az égre nézek
A csillagok közt kereslek téged.


 

Ezt a gyertyát Szabó Attila, szerető férjed, rozmárod gyújtotta Marika és Mamáért 1 napja.

Gyújtás oka: Elhunyt

Ez a gyertya még 5 nap 19 óra 39 percig ég

FB
Gyertyagyújtás

268990157325786608


 



Szeretett Feleségem.Nagyon nagyon hiányzol. Nem vársz már minket ragyogó szemekkel,
nem örülsz már nekünk szerető szíveddel.
De egy könnycsepp szemünkben Érted él,
egy gyertya az asztalon Érted ég.
S bennünk él egy arc, egy végtelen szeretet,
amit tőlünk soha senki el nem vehet.
Telhetnek hónapok, múlhatnak évek,
szívből szeretünk s nem feledünk téged. Gyenge kis kezeidet kezembe fogtam,
közben én a gyógyulásodért fohászkodtam.
Szép szemedben, a fény még csillogott,
arcod megnyugodott, és tiszta volt.
Tudtam, hogy nagyon sokat szenvedtél,
küzdettél, hogy értünk még egy kicsit élhessél.Velünk vagy mindig.
Sírva veszem tudomásul
te már nem vagy velem
angyalruhába öltöztél,
s elmentél a kék égbe.
Én csak egyet kívánok hogy
ott lehessek veled
aztán elmondhassam mennyire szeretlek.


Utolsó pillanat mikor még reám néztél
És könnyezve lágyan át öleltél
Elhaló hangon súgtad hogy menned kell
Kérted hogy most már engedj el
Mert várnak te read már oda fent
Ott ahonnan vissza már nem térhetsz
De én szorosan fogtam a két kezed
És kértelek ne menj oda fel


Arcodra hullott néhány könnyem
Nem akartam hogy el hagyj engem 
Te bánatosan reám néztél
Majd örökre a fénybe léptél
Utolsó csókkal illettem homlokod
És engedtem hogy el vigyenek az angyalok
Most éjszakánként mikor az égre nézek
A csillagok közt kereslek téged.


 

Ezt a gyertyát Szabó Attila, szerető férjed, rozmárod gyújtotta Marika és Mamáért 1 napja.

Gyújtás oka: Elhunyt

Ez a gyertya még 5 nap 19 óra 39 percig ég

FB
Gyertyagyújtás

268990157325786608


 



Szeretett Feleségem.Nagyon nagyon hiányzol. Nem vársz már minket ragyogó szemekkel,
nem örülsz már nekünk szerető szíveddel.
De egy könnycsepp szemünkben Érted él,
egy gyertya az asztalon Érted ég.
S bennünk él egy arc, egy végtelen szeretet,
amit tőlünk soha senki el nem vehet.
Telhetnek hónapok, múlhatnak évek,
szívből szeretünk s nem feledünk téged. Gyenge kis kezeidet kezembe fogtam,
közben én a gyógyulásodért fohászkodtam.
Szép szemedben, a fény még csillogott,
arcod megnyugodott, és tiszta volt.
Tudtam, hogy nagyon sokat szenvedtél,
küzdettél, hogy értünk még egy kicsit élhessél.Velünk vagy mindig.
Sírva veszem tudomásul
te már nem vagy velem
angyalruhába öltöztél,
s elmentél a kék égbe.
Én csak egyet kívánok hogy
ott lehessek veled
aztán elmondhassam mennyire szeretlek.


Utolsó pillanat mikor még reám néztél
És könnyezve lágyan át öleltél
Elhaló hangon súgtad hogy menned kell
Kérted hogy most már engedj el
Mert várnak te read már oda fent
Ott ahonnan vissza már nem térhetsz
De én szorosan fogtam a két kezed
És kértelek ne menj oda fel


Arcodra hullott néhány könnyem
Nem akartam hogy el hagyj engem 
Te bánatosan reám néztél
Majd örökre a fénybe léptél
Utolsó csókkal illettem homlokod
És engedtem hogy el vigyenek az angyalok
Most éjszakánként mikor az égre nézek
A csillagok közt kereslek téged.


 

Ezt a gyertyát Szabó Attila, szerető férjed, rozmárod gyújtotta Marika és Mamáért 1 napja.

Gyújtás oka: Elhunyt

Ez a gyertya még 5 nap 19 óra 39 percig ég

FB
Gyertyagyújtás

268990157325786608


 



Szeretett Feleségem.Nagyon nagyon hiányzol. Nem vársz már minket ragyogó szemekkel,
nem örülsz már nekünk szerető szíveddel.
De egy könnycsepp szemünkben Érted él,
egy gyertya az asztalon Érted ég.
S bennünk él egy arc, egy végtelen szeretet,
amit tőlünk soha senki el nem vehet.
Telhetnek hónapok, múlhatnak évek,
szívből szeretünk s nem feledünk téged. Gyenge kis kezeidet kezembe fogtam,
közben én a gyógyulásodért fohászkodtam.
Szép szemedben, a fény még csillogott,
arcod megnyugodott, és tiszta volt.
Tudtam, hogy nagyon sokat szenvedtél,
küzdettél, hogy értünk még egy kicsit élhessél.Velünk vagy mindig.
Sírva veszem tudomásul
te már nem vagy velem
angyalruhába öltöztél,
s elmentél a kék égbe.
Én csak egyet kívánok hogy
ott lehessek veled
aztán elmondhassam mennyire szeretlek.


Utolsó pillanat mikor még reám néztél
És könnyezve lágyan át öleltél
Elhaló hangon súgtad hogy menned kell
Kérted hogy most már engedj el
Mert várnak te read már oda fent
Ott ahonnan vissza már nem térhetsz
De én szorosan fogtam a két kezed
És kértelek ne menj oda fel


Arcodra hullott néhány könnyem
Nem akartam hogy el hagyj engem 
Te bánatosan reám néztél
Majd örökre a fénybe léptél
Utolsó csókkal illettem homlokod
És engedtem hogy el vigyenek az angyalok
Most éjszakánként mikor az égre nézek
A csillagok közt kereslek téged.


 

Ezt a gyertyát Szabó Attila, szerető férjed, rozmárod gyújtotta Marika és Mamáért 1 napja.

Gyújtás oka: Elhunyt

Ez a gyertya még 5 nap 19 óra 39 percig ég

FB
Gyertyagyújtás

268990157325786608


 



Szeretett Feleségem.Nagyon nagyon hiányzol. Nem vársz már minket ragyogó szemekkel,
nem örülsz már nekünk szerető szíveddel.
De egy könnycsepp szemünkben Érted él,
egy gyertya az asztalon Érted ég.
S bennünk él egy arc, egy végtelen szeretet,
amit tőlünk soha senki el nem vehet.
Telhetnek hónapok, múlhatnak évek,
szívből szeretünk s nem feledünk téged. Gyenge kis kezeidet kezembe fogtam,
közben én a gyógyulásodért fohászkodtam.
Szép szemedben, a fény még csillogott,
arcod megnyugodott, és tiszta volt.
Tudtam, hogy nagyon sokat szenvedtél,
küzdettél, hogy értünk még egy kicsit élhessél.Velünk vagy mindig.
Sírva veszem tudomásul
te már nem vagy velem
angyalruhába öltöztél,
s elmentél a kék égbe.
Én csak egyet kívánok hogy
ott lehessek veled
aztán elmondhassam mennyire szeretlek.


Utolsó pillanat mikor még reám néztél
És könnyezve lágyan át öleltél
Elhaló hangon súgtad hogy menned kell
Kérted hogy most már engedj el
Mert várnak te read már oda fent
Ott ahonnan vissza már nem térhetsz
De én szorosan fogtam a két kezed
És kértelek ne menj oda fel


Arcodra hullott néhány könnyem
Nem akartam hogy el hagyj engem 
Te bánatosan reám néztél
Majd örökre a fénybe léptél
Utolsó csókkal illettem homlokod
És engedtem hogy el vigyenek az angyalok
Most éjszakánként mikor az égre nézek
A csillagok közt kereslek téged.


 

Ezt a gyertyát Szabó Attila, szerető férjed, rozmárod gyújtotta Marika és Mamáért 1 napja.

Gyújtás oka: Elhunyt

Ez a gyertya még 5 nap 19 óra 39 percig ég

FB
Gyertyagyújtás

268990157325786608


 



Szeretett Feleségem.Nagyon nagyon hiányzol. Nem vársz már minket ragyogó szemekkel,
nem örülsz már nekünk szerető szíveddel.
De egy könnycsepp szemünkben Érted él,
egy gyertya az asztalon Érted ég.
S bennünk él egy arc, egy végtelen szeretet,
amit tőlünk soha senki el nem vehet.
Telhetnek hónapok, múlhatnak évek,
szívből szeretünk s nem feledünk téged. Gyenge kis kezeidet kezembe fogtam,
közben én a gyógyulásodért fohászkodtam.
Szép szemedben, a fény még csillogott,
arcod megnyugodott, és tiszta volt.
Tudtam, hogy nagyon sokat szenvedtél,
küzdettél, hogy értünk még egy kicsit élhessél.Velünk vagy mindig.
Sírva veszem tudomásul
te már nem vagy velem
angyalruhába öltöztél,
s elmentél a kék égbe.
Én csak egyet kívánok hogy
ott lehessek veled
aztán elmondhassam mennyire szeretlek.


Utolsó pillanat mikor még reám néztél
És könnyezve lágyan át öleltél
Elhaló hangon súgtad hogy menned kell
Kérted hogy most már engedj el
Mert várnak te read már oda fent
Ott ahonnan vissza már nem térhetsz
De én szorosan fogtam a két kezed
És kértelek ne menj oda fel


Arcodra hullott néhány könnyem
Nem akartam hogy el hagyj engem 
Te bánatosan reám néztél
Majd örökre a fénybe léptél
Utolsó csókkal illettem homlokod
És engedtem hogy el vigyenek az angyalok
Most éjszakánként mikor az égre nézek
A csillagok közt kereslek téged.


 

Ezt a gyertyát Szabó Attila, szerető férjed, rozmárod gyújtotta Marika és Mamáért 1 napja.

Gyújtás oka: Elhunyt

Ez a gyertya még 5 nap 19 óra 39 percig ég

FB
Gyertyagyújtás

268990157325786608


 



Szeretett Feleségem.Nagyon nagyon hiányzol. Nem vársz már minket ragyogó szemekkel,
nem örülsz már nekünk szerető szíveddel.
De egy könnycsepp szemünkben Érted él,
egy gyertya az asztalon Érted ég.
S bennünk él egy arc, egy végtelen szeretet,
amit tőlünk soha senki el nem vehet.
Telhetnek hónapok, múlhatnak évek,
szívből szeretünk s nem feledünk téged. Gyenge kis kezeidet kezembe fogtam,
közben én a gyógyulásodért fohászkodtam.
Szép szemedben, a fény még csillogott,
arcod megnyugodott, és tiszta volt.
Tudtam, hogy nagyon sokat szenvedtél,
küzdettél, hogy értünk még egy kicsit élhessél.Velünk vagy mindig.
Sírva veszem tudomásul
te már nem vagy velem
angyalruhába öltöztél,
s elmentél a kék égbe.
Én csak egyet kívánok hogy
ott lehessek veled
aztán elmondhassam mennyire szeretlek.


Utolsó pillanat mikor még reám néztél
És könnyezve lágyan át öleltél
Elhaló hangon súgtad hogy menned kell
Kérted hogy most már engedj el
Mert várnak te read már oda fent
Ott ahonnan vissza már nem térhetsz
De én szorosan fogtam a két kezed
És kértelek ne menj oda fel


Arcodra hullott néhány könnyem
Nem akartam hogy el hagyj engem 
Te bánatosan reám néztél
Majd örökre a fénybe léptél
Utolsó csókkal illettem homlokod
És engedtem hogy el vigyenek az angyalok
Most éjszakánként mikor az égre nézek
A csillagok közt kereslek téged.


 

Ezt a gyertyát Szabó Attila, szerető férjed, rozmárod gyújtotta Marika és Mamáért 1 napja.

Gyújtás oka: Elhunyt

Ez a gyertya még 5 nap 19 óra 39 percig ég

FB
Gyertyagyújtás

268990157325786608


 



Szeretett Feleségem.Nagyon nagyon hiányzol. Nem vársz már minket ragyogó szemekkel,
nem örülsz már nekünk szerető szíveddel.
De egy könnycsepp szemünkben Érted él,
egy gyertya az asztalon Érted ég.
S bennünk él egy arc, egy végtelen szeretet,
amit tőlünk soha senki el nem vehet.
Telhetnek hónapok, múlhatnak évek,
szívből szeretünk s nem feledünk téged. Gyenge kis kezeidet kezembe fogtam,
közben én a gyógyulásodért fohászkodtam.
Szép szemedben, a fény még csillogott,
arcod megnyugodott, és tiszta volt.
Tudtam, hogy nagyon sokat szenvedtél,
küzdettél, hogy értünk még egy kicsit élhessél.Velünk vagy mindig.
Sírva veszem tudomásul
te már nem vagy velem
angyalruhába öltöztél,
s elmentél a kék égbe.
Én csak egyet kívánok hogy
ott lehessek veled
aztán elmondhassam mennyire szeretlek.


Utolsó pillanat mikor még reám néztél
És könnyezve lágyan át öleltél
Elhaló hangon súgtad hogy menned kell
Kérted hogy most már engedj el
Mert várnak te read már oda fent
Ott ahonnan vissza már nem térhetsz
De én szorosan fogtam a két kezed
És kértelek ne menj oda fel


Arcodra hullott néhány könnyem
Nem akartam hogy el hagyj engem 
Te bánatosan reám néztél
Majd örökre a fénybe léptél
Utolsó csókkal illettem homlokod
És engedtem hogy el vigyenek az angyalok
Most éjszakánként mikor az égre nézek
A csillagok közt kereslek téged.


 

Ezt a gyertyát Szabó Attila, szerető férjed, rozmárod gyújtotta Marika és Mamáért 1 napja.

Gyújtás oka: Elhunyt

Ez a gyertya még 5 nap 19 óra 39 percig ég

FB
Gyertyagyújtás

268990157325786608


 



Szeretett Feleségem.Nagyon nagyon hiányzol. Nem vársz már minket ragyogó szemekkel,
nem örülsz már nekünk szerető szíveddel.
De egy könnycsepp szemünkben Érted él,
egy gyertya az asztalon Érted ég.
S bennünk él egy arc, egy végtelen szeretet,
amit tőlünk soha senki el nem vehet.
Telhetnek hónapok, múlhatnak évek,
szívből szeretünk s nem feledünk téged. Gyenge kis kezeidet kezembe fogtam,
közben én a gyógyulásodért fohászkodtam.
Szép szemedben, a fény még csillogott,
arcod megnyugodott, és tiszta volt.
Tudtam, hogy nagyon sokat szenvedtél,
küzdettél, hogy értünk még egy kicsit élhessél.Velünk vagy mindig.
Sírva veszem tudomásul
te már nem vagy velem
angyalruhába öltöztél,
s elmentél a kék égbe.
Én csak egyet kívánok hogy
ott lehessek veled
aztán elmondhassam mennyire szeretlek.


Utolsó pillanat mikor még reám néztél
És könnyezve lágyan át öleltél
Elhaló hangon súgtad hogy menned kell
Kérted hogy most már engedj el
Mert várnak te read már oda fent
Ott ahonnan vissza már nem térhetsz
De én szorosan fogtam a két kezed
És kértelek ne menj oda fel


Arcodra hullott néhány könnyem
Nem akartam hogy el hagyj engem 
Te bánatosan reám néztél
Majd örökre a fénybe léptél
Utolsó csókkal illettem homlokod
És engedtem hogy el vigyenek az angyalok
Most éjszakánként mikor az égre nézek
A csillagok közt kereslek téged.


 

Ezt a gyertyát Szabó Attila, szerető férjed, rozmárod gyújtotta Marika és Mamáért 1 napja.

Gyújtás oka: Elhunyt

Ez a gyertya még 5 nap 19 óra 39 percig ég

FB
Gyertyagyújtás

268990157325786608


 



Szeretett Feleségem.Nagyon nagyon hiányzol. Nem vársz már minket ragyogó szemekkel,
nem örülsz már nekünk szerető szíveddel.
De egy könnycsepp szemünkben Érted él,
egy gyertya az asztalon Érted ég.
S bennünk él egy arc, egy végtelen szeretet,
amit tőlünk soha senki el nem vehet.
Telhetnek hónapok, múlhatnak évek,
szívből szeretünk s nem feledünk téged. Gyenge kis kezeidet kezembe fogtam,
közben én a gyógyulásodért fohászkodtam.
Szép szemedben, a fény még csillogott,
arcod megnyugodott, és tiszta volt.
Tudtam, hogy nagyon sokat szenvedtél,
küzdettél, hogy értünk még egy kicsit élhessél.Velünk vagy mindig.
Sírva veszem tudomásul
te már nem vagy velem
angyalruhába öltöztél,
s elmentél a kék égbe.
Én csak egyet kívánok hogy
ott lehessek veled
aztán elmondhassam mennyire szeretlek.


Utolsó pillanat mikor még reám néztél
És könnyezve lágyan át öleltél
Elhaló hangon súgtad hogy menned kell
Kérted hogy most már engedj el
Mert várnak te read már oda fent
Ott ahonnan vissza már nem térhetsz
De én szorosan fogtam a két kezed
És kértelek ne menj oda fel


Arcodra hullott néhány könnyem
Nem akartam hogy el hagyj engem 
Te bánatosan reám néztél
Majd örökre a fénybe léptél
Utolsó csókkal illettem homlokod
És engedtem hogy el vigyenek az angyalok
Most éjszakánként mikor az égre nézek
A csillagok közt kereslek téged.


 

Ezt a gyertyát Szabó Attila, szerető férjed, rozmárod gyújtotta Marika és Mamáért 1 napja.

Gyújtás oka: Elhunyt

Ez a gyertya még 5 nap 19 óra 39 percig ég

FB
Gyertyagyújtás

268990157325786608


 



Szeretett Feleségem.Nagyon nagyon hiányzol. Nem vársz már minket ragyogó szemekkel,
nem örülsz már nekünk szerető szíveddel.
De egy könnycsepp szemünkben Érted él,
egy gyertya az asztalon Érted ég.
S bennünk él egy arc, egy végtelen szeretet,
amit tőlünk soha senki el nem vehet.
Telhetnek hónapok, múlhatnak évek,
szívből szeretünk s nem feledünk téged. Gyenge kis kezeidet kezembe fogtam,
közben én a gyógyulásodért fohászkodtam.
Szép szemedben, a fény még csillogott,
arcod megnyugodott, és tiszta volt.
Tudtam, hogy nagyon sokat szenvedtél,
küzdettél, hogy értünk még egy kicsit élhessél.Velünk vagy mindig.
Sírva veszem tudomásul
te már nem vagy velem
angyalruhába öltöztél,
s elmentél a kék égbe.
Én csak egyet kívánok hogy
ott lehessek veled
aztán elmondhassam mennyire szeretlek.


Utolsó pillanat mikor még reám néztél
És könnyezve lágyan át öleltél
Elhaló hangon súgtad hogy menned kell
Kérted hogy most már engedj el
Mert várnak te read már oda fent
Ott ahonnan vissza már nem térhetsz
De én szorosan fogtam a két kezed
És kértelek ne menj oda fel


Arcodra hullott néhány könnyem
Nem akartam hogy el hagyj engem 
Te bánatosan reám néztél
Majd örökre a fénybe léptél
Utolsó csókkal illettem homlokod
És engedtem hogy el vigyenek az angyalok
Most éjszakánként mikor az égre nézek
A csillagok közt kereslek téged.


 

Ezt a gyertyát Szabó Attila, szerető férjed, rozmárod gyújtotta Marika és Mamáért 1 napja.

Gyújtás oka: Elhunyt

Ez a gyertya még 5 nap 19 óra 38 percig ég

FB
Gyertyagyújtás

268990157325786608


 



Szeretett Feleségem.Nagyon nagyon hiányzol. Nem vársz már minket ragyogó szemekkel,
nem örülsz már nekünk szerető szíveddel.
De egy könnycsepp szemünkben Érted él,
egy gyertya az asztalon Érted ég.
S bennünk él egy arc, egy végtelen szeretet,
amit tőlünk soha senki el nem vehet.
Telhetnek hónapok, múlhatnak évek,
szívből szeretünk s nem feledünk téged. Gyenge kis kezeidet kezembe fogtam,
közben én a gyógyulásodért fohászkodtam.
Szép szemedben, a fény még csillogott,
arcod megnyugodott, és tiszta volt.
Tudtam, hogy nagyon sokat szenvedtél,
küzdettél, hogy értünk még egy kicsit élhessél.Velünk vagy mindig.
Sírva veszem tudomásul
te már nem vagy velem
angyalruhába öltöztél,
s elmentél a kék égbe.
Én csak egyet kívánok hogy
ott lehessek veled
aztán elmondhassam mennyire szeretlek.


Utolsó pillanat mikor még reám néztél
És könnyezve lágyan át öleltél
Elhaló hangon súgtad hogy menned kell
Kérted hogy most már engedj el
Mert várnak te read már oda fent
Ott ahonnan vissza már nem térhetsz
De én szorosan fogtam a két kezed
És kértelek ne menj oda fel


Arcodra hullott néhány könnyem
Nem akartam hogy el hagyj engem 
Te bánatosan reám néztél
Majd örökre a fénybe léptél
Utolsó csókkal illettem homlokod
És engedtem hogy el vigyenek az angyalok
Most éjszakánként mikor az égre nézek
A csillagok közt kereslek téged.


 

Ezt a gyertyát Szabó Attila, szerető férjed, rozmárod gyújtotta Marika és Mamáért 1 napja.

Gyújtás oka: Elhunyt

Ez a gyertya még 5 nap 19 óra 38 percig ég

FB
Gyertyagyújtás

268990157325786608


 



Szeretett Feleségem.Nagyon nagyon hiányzol. Nem vársz már minket ragyogó szemekkel,
nem örülsz már nekünk szerető szíveddel.
De egy könnycsepp szemünkben Érted él,
egy gyertya az asztalon Érted ég.
S bennünk él egy arc, egy végtelen szeretet,
amit tőlünk soha senki el nem vehet.
Telhetnek hónapok, múlhatnak évek,
szívből szeretünk s nem feledünk téged. Gyenge kis kezeidet kezembe fogtam,
közben én a gyógyulásodért fohászkodtam.
Szép szemedben, a fény még csillogott,
arcod megnyugodott, és tiszta volt.
Tudtam, hogy nagyon sokat szenvedtél,
küzdettél, hogy értünk még egy kicsit élhessél.Velünk vagy mindig.
Sírva veszem tudomásul
te már nem vagy velem
angyalruhába öltöztél,
s elmentél a kék égbe.
Én csak egyet kívánok hogy
ott lehessek veled
aztán elmondhassam mennyire szeretlek.


Utolsó pillanat mikor még reám néztél
És könnyezve lágyan át öleltél
Elhaló hangon súgtad hogy menned kell
Kérted hogy most már engedj el
Mert várnak te read már oda fent
Ott ahonnan vissza már nem térhetsz
De én szorosan fogtam a két kezed
És kértelek ne menj oda fel


Arcodra hullott néhány könnyem
Nem akartam hogy el hagyj engem 
Te bánatosan reám néztél
Majd örökre a fénybe léptél
Utolsó csókkal illettem homlokod
És engedtem hogy el vigyenek az angyalok
Most éjszakánként mikor az égre nézek
A csillagok közt kereslek téged.


 

Ezt a gyertyát Szabó Attila, szerető férjed, rozmárod gyújtotta Marika és Mamáért 1 napja.

Gyújtás oka: Elhunyt

Ez a gyertya még 5 nap 19 óra 38 percig ég

FB
Gyertyagyújtás

268990157325786608


 



Szeretett Feleségem.Nagyon nagyon hiányzol. Nem vársz már minket ragyogó szemekkel,
nem örülsz már nekünk szerető szíveddel.
De egy könnycsepp szemünkben Érted él,
egy gyertya az asztalon Érted ég.
S bennünk él egy arc, egy végtelen szeretet,
amit tőlünk soha senki el nem vehet.
Telhetnek hónapok, múlhatnak évek,
szívből szeretünk s nem feledünk téged. Gyenge kis kezeidet kezembe fogtam,
közben én a gyógyulásodért fohászkodtam.
Szép szemedben, a fény még csillogott,
arcod megnyugodott, és tiszta volt.
Tudtam, hogy nagyon sokat szenvedtél,
küzdettél, hogy értünk még egy kicsit élhessél.Velünk vagy mindig.
Sírva veszem tudomásul
te már nem vagy velem
angyalruhába öltöztél,
s elmentél a kék égbe.
Én csak egyet kívánok hogy
ott lehessek veled
aztán elmondhassam mennyire szeretlek.


Utolsó pillanat mikor még reám néztél
És könnyezve lágyan át öleltél
Elhaló hangon súgtad hogy menned kell
Kérted hogy most már engedj el
Mert várnak te read már oda fent
Ott ahonnan vissza már nem térhetsz
De én szorosan fogtam a két kezed
És kértelek ne menj oda fel


Arcodra hullott néhány könnyem
Nem akartam hogy el hagyj engem 
Te bánatosan reám néztél
Majd örökre a fénybe léptél
Utolsó csókkal illettem homlokod
És engedtem hogy el vigyenek az angyalok
Most éjszakánként mikor az égre nézek
A csillagok közt kereslek téged.


 

Ezt a gyertyát Szabó Attila, szerető férjed, rozmárod gyújtotta Marika és Mamáért 1 napja.

Gyújtás oka: Elhunyt

Ez a gyertya még 5 nap 19 óra 38 percig ég

FB
Gyertyagyújtás

268990157325786608


 



Szeretett Feleségem.Nagyon nagyon hiányzol. Nem vársz már minket ragyogó szemekkel,
nem örülsz már nekünk szerető szíveddel.
De egy könnycsepp szemünkben Érted él,
egy gyertya az asztalon Érted ég.
S bennünk él egy arc, egy végtelen szeretet,
amit tőlünk soha senki el nem vehet.
Telhetnek hónapok, múlhatnak évek,
szívből szeretünk s nem feledünk téged. Gyenge kis kezeidet kezembe fogtam,
közben én a gyógyulásodért fohászkodtam.
Szép szemedben, a fény még csillogott,
arcod megnyugodott, és tiszta volt.
Tudtam, hogy nagyon sokat szenvedtél,
küzdettél, hogy értünk még egy kicsit élhessél.Velünk vagy mindig.
Sírva veszem tudomásul
te már nem vagy velem
angyalruhába öltöztél,
s elmentél a kék égbe.
Én csak egyet kívánok hogy
ott lehessek veled
aztán elmondhassam mennyire szeretlek.


Utolsó pillanat mikor még reám néztél
És könnyezve lágyan át öleltél
Elhaló hangon súgtad hogy menned kell
Kérted hogy most már engedj el
Mert várnak te read már oda fent
Ott ahonnan vissza már nem térhetsz
De én szorosan fogtam a két kezed
És kértelek ne menj oda fel


Arcodra hullott néhány könnyem
Nem akartam hogy el hagyj engem 
Te bánatosan reám néztél
Majd örökre a fénybe léptél
Utolsó csókkal illettem homlokod
És engedtem hogy el vigyenek az angyalok
Most éjszakánként mikor az égre nézek
A csillagok közt kereslek téged.


Előző oldal
8. oldal (31)
Következő oldal
1 2 3 4 5 6 7 [8] 9 10 11 12 13 ... 31