" Kinek gyermekét nem fedi sírhalom, Az nem tudja mi az igazi fájdalom" Nyugodj békében!

 "Ne búsuljatok, nekem már nem fáj semmi! Ha eljön az este, csillagként tudok nektek üzenni. Tekintsetek fel az égre, ott fogok ragyogni. Szívetek egy darabja vagyok, amit nem lehet pótolni. "

Szerető férj, apa, nagyapa voltál. A jóisten óvja nyugalmadat. Pihenj békében.

kedves, aranyos kislány

"Küzdöttél, de már nem lehet,    Most a csend ölel át és szeretet.    Számunkra Te sosem leszel halott,    Örökké élni fogsz, mint a csillagok." Fájó szívvel tudatjuk mindazokkal, akik szerették, és ismerték, hogy                                 SZABÓ GYULA miskolci lakos, életének 70. évében elhunyt. Polgári megemlékezése 2018. augusztus 21-én, 14 órakor a diósgyőri temető ravatalozójaban lesz. Kérjük, hogy kegyeletét egy szál virággal fejezze ki.

  Elcsitul a szív, mely értünk dobogott, Elpihen a kéz, mely értünk dolgozott, Számunkra Ti sosem lesztek halottak, Örökké élni fogtok, mint égen a csillagok.

  Tudom Hugi, hogy még éltél volna, de a betegség ami gyorsan jött, olyan gyorsan magával is vitt, és ha tehetném, sorsot cserélnék veled. De nem tehetem mert én élő maradtam, és megszakad a szívem, hogy ilyen tehetetlen vagyok. Nagyon szeretünk téged és tudjuk, hogy Te mennyire szerettél minket! . . . utoljára a kedvenc versed, ami csak a Tiéd marad: Youkyses Dallamokból vers vagy bennem, százezer fonott szóvirág, de hangját csak én ismerem, rajtam kívül senki más. Nem írtam még le a verset, csak bennem zörög szótlanul, egy vers amivé lettél bennem örökre - leírhatatlanul. (L. K. ) Soha nem felejtünk el! Báttyád, Szerelmed, Szüleid

 

" Számunkra Te sosem leszel halott, Örökké élni fogsz, mint a csillagok"

Édesapám, Apukám, Miklós Tata. . . . . Erős akaratú ember, nem szavakkal szeretett. Isten áldotta tehetséges zenész volt. Hiányzik:- (

  Ha majd kint nyugszom a fűz alatt,   Ne hozz majd drága koszorút nekem!   Az ezer virágú krizantémok  Nem segítenek már szívemen.   Hiába mennek mások ezer virággal,   Jön a november, s elfagy mind.   Ne tarts a sírt versenyben díszítőkkel!   Nem lesz könnyebb a föld odakint.   Könnyebb csak lelkiismeretük lesz,   Mely hordja a vissza nem vont szavakat,   S százszor elmondják majd: köszönöm,   Mit szemükbe mondani nem tudtak.   A bántó szavaknak léleksebei  Millió virággal nem gyógyíthatók,   Hisz, kit köszönöm nélkül engedtek el,   Azok az órák vissza nem hozhatók.   Te ne légy köztük! Ha szívedben  Az őszben emlékek szép virága kél.   Csak egy szál gyertyát gyújts szobádban,   Kit szerettél, ott lesz veled majd, ne félj!

Ma 100 eve szuletett edesapam, es ma is hianyzik az olelese.  

Emlékezzünk rá aki egy életen át a családjáért élt és dolgozott! Sohasem feletünk el!