a Cukorkas Nándi

 

 

Istennek a jó emberek kellenek. Nyugodj Békében Drága Enikő

 Legdrágább édesanya szíve január 31- én megszünt dobogni.   Most már az angyyalok őrzik az álmát.

, ,A halál a földön csak utolsó álom, az ébredés fönn van, - fönn a másvilágon ". " Mind elmegyünk, a ringatózó fák alól mind elmegyünk a párás ég alatt, mind elindulunk a pusztaságon át a száraz ég alá, ahányan így együtt vagyunk, olyik még visszanéz a  holdsugár a lábnyomunkba lép, végül mind elmegyünk, a napsütés is elmarad és lépkedünk a csillagok mögött a menny abroncsain, tornyok fölé, olyik még visszanéz és látni vágy, hullott almát a kertben, vagy egy bölcsőt talán ajtó mellett, piros ernyő alatt, de késő már, gyerünk, ahogyan a harangok konganak, mind ballagunk, mind másként a csillagok mögött, a  puszta körfalán, ahányan végre íg együtt vagyunk, mind elmegyünk".     / Weöres Sándor / " Szeretnék néha visszajönni még, ha innen a föld alá megyek. Feledni nem könnyű a föld ízét, a csillagot fönn és a felleget'.               / Juhász Gyula - Testamentom - /

Bálintot nagyon sokan kedvelték, de nyomot hagyott benne, hogy több barátja fiatalon az örök mezőre költözött! Bálint! A lélek és az emlék örök, csak az hal meg akit elfelejtenek. Emléked szívünkben őrízzük: bátyád, sógornőd és keresztfiad

 

Lánykori neve Bugán Mária, Nagyivánon született. Sokáig tanított Karcagon, Püspökladányban, majd Debrecenben is. Nagyon jó Édesanya, Keresztmama volt. Szívünkben örökké élni fog.    

Ismét szegényebbek lettünk egy csodálatos emberrel:(Drága Lilla elmentél töllünk de mi soha nem feledünk, minden napjainkban velünk leszel! ! Egy idézettel bucsuzunk tölled :(                                                                     A halál nem jelent semmit, csupán átmentem a másik oldalra. Az maradtam, aki vagyok és te is önmagad vagy. Akik egymásnak voltunk, azok vagyunk mindörökre. Úgy szólíts, azon a néven, ahogy mindig hívtál. Beszélj velem, ahogyan mindig szoktál, ne keress új szavakat! Ne fordulj felém ünnepélyesen, szomorú arccal, folytasd a kacagásod, nevessünk együtt, mint eddig tettük! Gondolj rám, kérj, mosolyogj rám, szólíts! Hangozzék nevem a házunkban, ahogy mindig is hallható volt, ne árnyékolja be távolságtartó pátosz! Az élet ma is olyan, mint volt, ma sem más! A fonalat nem vágja el semmi, miért lennék a gondolataidon kívül? Csak mert a szemed nem lát? Nem vagyok messze, ne gondold! Az út másik oldalán vagyok, lásd, jól van minden! Meg fogod találni a lelkemet és benne egész szeretetemet. Kérlek, légy szíves. . . ha lehet, töröld le a könnyeidet, és ne sírj azért, mert annyira szeretsz engem! Emlékezz ember! "Szent Ágoston

 

Köszönjünk, hogy éltél és minket szerettél, Nem hagytál itt minket, csak álmodni mentél, Szívünkben itt él emléked örökre, Ha látni akarunk, felnézünk az égre. A csillagok közt utazol tovább Ott várj ha a mi időnk lejár. Megpihent szíved,szemed álomba merült. Felszállt a lelked,angyalok közé került. Angyalként jössz hozzánk,éjjel csillagként ragyogsz, Igaz,nem látunk,de tudjuk,fentről mindíg ránk mosolyogsz" Gyerekként úgy képzeljük, hogy a barátaink sosem halhatnak meg, hogy akiket ismerünk és szeretünk, örökre velünk maradnak. Aztán az élet fityiszt mutat, mégpedig olyan hirtelen és olyan egyszerűen, hogy onnantól kezdve meg azon gondolkozunk, vajon a családtagjaink és barátaink közül megéri-e bárki is épségben a holnapot.

Ő az Édesapám , aki nagyon hiányzik !