Született: 1928. 04. 25. Békéssámson

Elhunyt: 1989. 04. 15. Békéssámson

Édesanyám az 1960-as évek végétől nyugdíjazásáig a békéssámsoni Előre Tsz könyvelője, SZTK ügyintézője, majd az Alföldi porcelángyár SZTK ügyintézője volt 1989-ben bekövetkezett haláláig.
Emlékére írtam ezt a verset! Nyugodj Békében! Emléked szívünkben örökké él! Lányod Rózsika, Vejed János, Nagyobb unokád Gabriella, Dédunokáid Krisztián és Kinga. Kisebb unokád Noémi, párja Sándor, Dédunokád Gergő!

Édesanyám emlékére

Nézegetem édesanyám fényképét,
Felvillan előttem kedves mosolya.
Érzem parfümjének illatát,
Sajnos már sírján nyílik ibolya.

Elvitte Őt egy súlyos betegség,
Magamra hagyott oly hirtelen.
Gyakran úgy érzem, szól hozzám,
Hogy itt van még most is velem.

Álmaimban sokszor látom,
Szólítanám, már hozzá is fordulok.
Ekkor álmomból felriadok,
Rögtön magamba roskadok.

Vajon hol vagy, merre jársz?
Kérdezem, de senki nem felel.
Várom, hogy szólj hozzám,
Nem bánom, ha csak kérdezel.

Még ma is sokszor sírok érted,
Tudom, ahol vagy ott béke van.
Amíg én a földön utamat járom.
Sokszor megjelensz az álmomban.

Szeretlek Édesanyám, s nem feledlek,
Mert a Te jóságod feledni nem lehet.
Mikor találkozunk fent az égi réten,
Nem hagylak el többé, mindig veled leszek.

Tobai Rózsa