Gyertyagyújtás szeretteinkért

Michael Joseph Jackson (Gary, Indiana, 1958. augusztus 29. – Los Angeles, Kalifornia, 2009. június 25.) amerikai popénekes, előadóművész, „A Popzene Királya”.

Sokgyermekes családban nőtt fel, nyolc testvére közül négy fivérével pályája kezdetén Jackson Five néven lépett fel, majd később a The Jacksons néven. Leánytestvérei közül a leghíresebb a húga, Janet Jackson, de két nővére, Rebbie és LaToya is több albumot megjelentett.

Az amerikai Billboard slágerlistán szereplő 100 legsikeresebb előadót felsoroló listán a 8. helyre került. A mára megszűnt, de a fekete zenében legnagyobb Motown kiadó vezetője Berry Gordy minden idők legnagyobbjának nevezte meg Michaelt, olyan sztárok előtt mint Stevie Wonder, Diana Ross, vagy Marvin Gaye.

Három gyermeke van.: Michael Joseph Jackson Jr. (Prince néven ismert), Paris Michael Katherine Jackson, és Prince Michael Joseph Jackson II (Blanket néven ismert).

www.kingofpop.hu/forum

A világ legnagyszerűbb gyereke, testvére, barátja volt. Őszintén tudott szeretni, és őt is szerette aki ismerte. Mindenkinek segített, akinek szüksége volt rá. Mindig vigyázott ránk és mindig volt egy kedves szava mindenkihez.... Sajnos egy gondatlan ember lelkiismeret furdalás nélkül halálra gázolta és azóta űr van a szívünkben.

"Ne fájjon nektek, hogy már nem vagyok.
Hiszen Napként az égen Nektek ragyogok!
Ha szép idő van, s kék az ég.
Jusson eszetekbe sok szép emlék.
Ha rám gondoltok, soha ne sírjatok.
Inkább a szép dolgokon kacagjatok!
Ha telihold van, az értetek ragyog.
S azt jelenti, hogy boldog vagyok.
Ha hullócsillag száll az éjféli égen.
Akkor mondjatok egy imát értem!
Én is imát mondok majd értetek,
hogy boldog lehessen szívetek.
Ha rám gondoltok, soha ne sírjatok,

hiszen a szívetekben jó helyen vagyok..."

Ricsi egy szerencsétlen vonatbaleset áldozata lett.

Bíztunk az életben, hittünk a gyógyulásban, mikor már abban nem - legalább a csodában!
De sajnos hiába. . .

A KÉP HALLGAT, AZ EMLÉK MESÉL,
EMLÉK NÉLKÜL E KÉP SEMMIT SEM ÉR.
HA EZ A KÉP GYŰRÖTT LESZ ÉS KOPOTT,
AKKOR SE FELEJTSD EL, HOGY VOLTAM,
S TALÁN VAGYOK. . . !

" . . .
Én azért most is, itt vagyok veletek!
Lélekben, egy másik dimenzióban.
Januárban, esőben, hóban, fagyban.
Nem látom síró szemeitek, hulló könnyeitek.
Higgyétek el nekem sem könnyebb!
Nem láthatom csillogó szemetek,
Mint mikor még itt voltam veletek.
Nem érezhetem kezetek melegét,
Mint beteg ágyamnál, mikor még,
Foghattuk egymás kezét. - Nehéz.
Nehéz a kezem - leteszem.
Nehéz a szemem - lecsukom.
Megyek az úton, de ne sirassatok.
Földi életemből csak ennyi jutott.
Isten, minden embernek kimérte,
Kinek hol a kezdete, és hol a vége. . . "
/Tomika/

CSAK NÉZTELEK, AHOGY AZ ÁGYADBAN FEKSZEL
KEZED KEZEMBEN NYUGODOTT. . .
SZEMED MÁR CSAK MERENGETT,
SOSEM TUDOM MEG MIT LÁTOTT. . .
TALÁN EGY TÁVOLI CSILLAGOT?
BÚCSÚZTÁL, CSAK AKKOR ÉN MÉG NEM HITTEM. . .
TUDTAM, HOGY MÁR NEM TEHETEK SEMMIT,
ITT MÁR KEVÉS A SZERETET. . .
A TEST FELADTA HARCÁT ÉS A LÉLEK SZABADON REPÜLHET. . .
ELINDULTÁL AZON A MAGÁNYOS, UTOLSÓ ÚTON,
AMELY A FELHŐK KÖZÉ VEZET,
AHOL A SÓHAJOK CSENDDÉ SZELÍDÜLNEK ÉS MEGPIHENNEK A FÁRADT SZÍVEK. . .
ELENGEDTEM HÁT AZT A KEZET,
AMELYNEK ÉN ADTAM NEMRÉG AZ ÉLETET! ( Anyuci)


CSAK BÁMULOM A FÖLDET RÉVETEG. . . ,
HOGY IS BÍROM ELVISELNI AZ ÉLETET NÉLKÜLED! ?
BÁRHOL JÁROK, BÁRMIT TESZEK,
MINDIG CSAK RÁD EMLÉKEZEK. . .
- MILYEN ANYA VAGYOK ÉN? !
HISZ ÉLETBEN MARADTAM, MIKOR
HALÁLOS ÁGYADNÁL ZOKOGTAM, JAJGATTAM! !
GYAKRAN GYŰLÖLÖM MAGAMAT:
HISZ TÚLÉLTEM A FIAMAT! ! !
(Anyuci- saját vers)

Van itt egy fénykép,
amelyről most is ugyanúgy mosolyogsz rám,
mint azelőtt . . . Vagy mégsem?
Néma a mosolyod is,
hiába kergetőznek játékos árnyak az arcodon.
Nem szólsz már, csak mosolyogsz némán rám.
Soha többé nem szólsz már semmit…
Lélegzetemet visszafojtva nézem a fényképet,
lesem az arcod, a szemed, a szád…
Belesajdul a szívem az érzésbe, annyira fáj,
hogy már mindig csak egy képről mosolyogsz rám.
Halkan beszélek HOZZÁD, aztán egyre hangosabban
kérdezek, de nem jön a válasz, - hát válaszolok is,
mit tehetnék mást? Válaszolok helyetted is,
magamnak, felidézve hangodat, szavaidat. . .
(Anyuci)

KÖNNYEKTŐL ÁZOTT SZEMMEL NEKED SUTTOGOM, ELJUT- E HOZZÁD- AZT NEM TUDOM. HITEM MÁR NINCSEN, EZÉRT CSAK REMÉLEM. . . CSODÁLKOZOM, HOG Y MÉG ÉLEK! ? MERT ÉLETBEN TART A DRÁGA NŐVÉRED. MENNÉK HOZZÁD, DE NEM TEHETEM, MERT ANITÁT IS NAGYON SZERETEM. NEM HAGYHATOM MAGÁRA, HISZ ŐT IS ÉN HOZTAM A VILÁGRA. . . NÉLKÜLED ÖSSZEOMLOTT ITTHON MINDEN- SEMMI SEM A RÉGI , DRÁGA KINCSEM! CSAK ÜLÜNK A SZOBÁBAN, BÁMULU NK CSENDBEN, S GYERTYÁT GYÚJTUNK ÉRTED MINDEN ESTE. ELKÉPZELJÜK, HOG Y ÖSSZEKÖT VELED A LÁNG, S KÉPZELETÜNKBEN EGYÜTT A CSALÁD. FOJTÓ KÖNNYEINKET TÖRÖLGETJÜK ÉS NYELÜNK NAGYOKAT, CSAK NÉZZÜK EGYMÁST, S A SZÍVÜNK HASOGAT. . . ! HIÁNYOD ISZONYATOS TEHERKÉNT NEHEZEDIK LE RÁNK, ELVESZETT VELED AZ EGÉSZ VILÁG! MÁR CSAK ABBAN AZ EGYBEN REMÉNYKEDÜNK, TUDTAD ÉS ÉREZTED RÖVIDKE ÉLETEDBEN, HOGY MI MENNYIRE- MENNYIRE SZERETÜNK! ! ! /Anyuci/ (saját vers)


ANYUCI !
NEM TŰNTEM EL, ITT VAGYOK VELED!
ITT VAGYOK! A SZOMSZÉD SZOBÁBAN. . . !
HALLOM A HANGODAT, HALLOM, HOGY. . . MEGINT SÍRSZ. . . !
ELALUDTAM CSUPÁN, SZÁMOMRA MÁR NEM FÁJ A VILÁG!
NEM TŰNTEM EL, CSAK A SEMMIBEN LEBEGEK,
ANGYALOK SZÁRNYÁN SZÁLLOK HOZZÁD,
S A FÜLEDBE SUTTOGOM, HOGY MENNYIRE SZERETLEK!
FELÉBREDSZ, DE NEM LÁTSZ ENGEM. . .
LÁTOM, KÉTSÉGBEESETTEN ÖLELED A SEMMIT. . .
PEDIG NEM HALTAM MEG!
LÉTEZEM!
A SZÍVEDBEN, A LELKEDBEN ÉS AZ EMLÉKEIDBEN. . . !
(Tomika)

MESSZE VAGY TŐLEM, OLY TÁVOL NAGYON,
AHOL MOST TE VAGY,
OTT MÁR NINCS FÁJDALOM. . .
DE NEM TUDSZ TŐLEM OLY MESSZE LENNI,
HOGY ÉN NE TUDNÉK VELED SZÍVEMMEL MINDEN PERCBEN EGYÜTT LENNI! ! !
NAGYON SZERETLEK DRÁGA KISFIAM, TOMIKÁM! /Anyuci/

VAJON KIK LESZNEK AZOK, AKIK MAJD EMLÉKEZNEK RÁM?
AKIK KÖNNYCSEPPET EJTENEK A NEVEM HALLATÁN?
AKIK NEM FELEDNEK MAJD. . . ,
MERT ÉN OLYAN GYERMEK VOLTAM,
- AKIT SZERETTEK MÍG ÉLTEM,
ÉS SZERETNEK ÍGY HOLTAN. . . /Tomika/


KÖSZÖNETET MONDUNK MINDENKINEK , AKI TOMIKÁRA ILY MÓDON EMLÉKEZIK. . . !

Pár szóval nem lehet beszélni róla.

"Ez a legszentebb kötelezettségek egyike, amellyel a barátok, a családtagok tartoznak egymásnak. Nem hagyják kialudni az emlékezés lángját, így aztán, ha valaki meghal, nem tűnik el azonnal és nyomtalanul a világból, valamilyen szinten tovább él, legalábbis addig, amíg azok élnek, akik szerették. Az ilyen emlékezés fontos fegyver az élet zűrzavarai és a halál ellen, ez biztosítja a folyamatosságot a generációk között, hozzájárul a rendhez és az értelemhez."

" Childhood"

Have you seen my Childhood?
I' m searching for the world that I come from
' Cause I' ve been looking around
In the lost and found of my heart. . .
No one understands me
They view it as such strange eccentricities. . .
' Cause I keep kidding around
Like a child, but pardon me. . .

People say I' m not okay
' Cause I love such elementary things. . .
It' s been my fate to compensate,
for the Childhood
I' ve never known. . .

Have you seen my Childhood?
I' m searching for that wonder in my youth
Like pirates in adventurous dreams,
Of conquest and kings on the throne. . .

Before you judge me, try hard to love me,
Look within your heart then ask,
Have you seen my Childhood?

People say I' m strange that way
' Cause I love such elementary things,
It' s been my fate to compensate,
for the Childhood I' ve never known. . .

Have you seen my Childhood?
I' m searching for that wonder in my youth
Like fantastical stories to share
The dreams I would dare, watch me fly. . .

Before you judge me, try hard to love me.
The painful youth I' ve had

Have you seen my Childhood. . .

Köszönjünk, hogy éltél és minket szerettél,
Nem hagytál itt minket, csak álmodni mentél,
Szívünkben itt él emléked örökre,
Ha látni akarunk, felnézünk az égre.


Bíztunk az életben, hittünk a gyógyulásban,
De ha már abban nem, legalább a csodában.
Csoda volt, hogy éltél és minket szerettél,
Nem haltál meg, csak álmodni mentél.

Magas ,vékony, szeretni való gyermek volt

a világ legdrágább felesége, életem párja

" Az emberek úgy beszélnek a bánatról, mintha az valami puha, nedves, könnyes valami lenne. Pedig a mélységes, valóságos bánatban nincsen semmi puhaság, a valóságos bánat, az igazi gyász és fájdalom kemény, mint a kő, és éget, mint a tűz. Kiégeti a szívet, sziklák súlyával összezúzza a lelket. Mindent elpusztít, és hiába, hogy a szíved dobog tovább, hogy a tüdőd nem áll meg pumpálni, meghalsz. (. . . ) Minden, ami addig biztos volt, amit valóságnak hittél, véget ér. "
/Laurell Kaye Hamilton/

Nyénye írta Neked Születésnapodra . . .
" Lehettél volna ma 21 éves. . .
Vihettem volna a " ti csak mindig ilyet tudtok sütni" tortát . . .
Nem tehetem meg soha többé . . .
Már csak emlékezhetek, sírdogálhatok, gyertyát gyújtok az emlékedre . . . "

http://www. cardex. hu/index. php? id=15&katid=41& klid=274

KIMONDHATATLANU L HIÁNYZOL! ! !

" A sír csak üres doboz. Akit szeretek, él az emlékezetemben, egy széthajtogatott zsebkendőből felszálló illatban, egy hangsúlyban, mely váratlanul eszembe jut, és egy hosszú percre belefeledkezem, míg lehajtom a fejem. "
/Danielle Steel/

" Eleget tudok már a gyászról, hogy felfogjam, sosem szűnik meg a hiányérzet, csak megtanulsz élni a tátongó űrrel, amit maguk után hagynak, akik elmennek. "
/Alyson Noel/

" Kifakult a jelen, csak a múlt eleven,
Vérzik a szívünk, sohasem feledünk,
Emléked örökké él.

Emlékedet őrzi mind, ki hű barát.
Elrabolt az ár élted hajnalán,
Fájdalmas szívünkből egy dallam kiált:
Mért vitt téged el ez a rút világ? "
/Kronos/

" Eszembe jutnak az együtt töltött napok,
Fülemben újra megcsendült a hangod.
Szinte látom minden mozdulatod,
Nem is tudhatod, mennyire fáj hiányod. . .

Gyertyákat gyújtunk és mécseseket,
Ezek a fények világítsanak Neked.
Örök világosságban, békességben nyugodj. . .
Soha el nem felejtünk, biztosan Tudod! "
Szeretünk. . .

" Bűnösek az emberek és az ártatlan ki távozik.
A legszomorúbb történet a világ meg nem változik.
Csak még egy percet adj mielőtt odaadnám mindenem,
Átkozlak Istenem mert elvetted a testvérem!
Sajnálom, hogy büszke voltam, én vagyok kit megvetek,
Ezernyi alkalom volt nem mondtam, hogy szeretlek!
Csak még egy percet melletted, én odaadnám életem,
Szívemben csak félelem, most megszűnik az értelem.
Gondolkozok mindenen és előtör a fájdalom,
Annyi mindent nem éltél meg! Úgy sajnálom! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! "

" Egy váratlan percben életed véget ért,
Mint vihar a rózsáját, a halál tépte szét,
Búcsúzni nem tudtál, ajkad nem engedett
Amit mondtál volna, - tudja aki SZERET! "

" Az elvesztett szeretet szeretet marad. . .
Csupán más alakot ölt.
Nem látod szeretteid mosolyát,
nem tudod etetni őket,
vagy összekócolni a hajukat,
vagy körberöpíteni a táncparketten.
De mikor ezek az érzések elhomályosulnak ,
akkor egy másik megerősödik: az emlékezet.
Az emlékek lesznek a társaid.
Ezeket táplálod. Ezeket tartod kezedben.
. . És ezekkel táncolsz. . . . "
/Mitch Albom/

" Ha egy nap már nem leszek,
s már nem látsz, amint besétálok az ajtón,
ahogy mindig tettem, akkor keress az égen,
amelyet a nappal türkizre festett.
A csillagokban, amelyektől felragyognak a mennyek.
Az illatosan lángoló rekettyében, amely a dombokat koronázza.
S látni fogsz szeretteid szemében.
Keress engem szíved csendes zugaiban. "
/Stephanie Sorrel/

" Könnyeket hullathatsz, mert elment,
vagy mosolyoghatsz, mert élt.
Becsukhatod szemed, s kívánhatod, hogy visszajöjjön,
vagy kinyithatod szemed, s láthatod, mi mindent hagyott hátra.
Emlékezhetsz Rá, s csak arra, hogy elment,
vagy ápolhatod emlékét, hogy tovább élhessen. "

Anyu és Apu NEKED:
" Sokszor még nappal is ébren álmodunk, nevetve jössz felénk, s újra találkozunk. De az álom elszáll, hamar felébredünk. A TE emléked örökre itt marad Velünk. "

" Minden gyertyát érted gyújtok a sötétben titokban,
Minden könnyet érted ejtek kínzó fájdalomban.
A lélek zokogva üvölt fel a csendben,
A GYŰLÖLET miattad izzik a szívemben.
Imádkozom bújva és remegve,
Beszélek hozzád félve és szeretve.
Ne tudja senki, hogy imádlak,
Fityiszt mutatok a világnak.
Ne tudják, hogy hiányod meggyötör
S bánatom némán, de lassan öl.
Magányomat megtartom remegve,
Emléked örökké szeretve! ! ! "

NAGYON HIÁNYZOL! ! !

" Gyújtok egy gyertyát és gondolok rád,
Bárcsak itt lennél, bárcsak tudnád.
Olvad a viasz, a kanóc leég,
Lelkemben bánat s a szívem sötét.
A kezed már soha nem foghatom,
A szemeidbe soha már nem nézhetek. .
De senki nem veheti el tőlem az emlékedet. "

Fájdalmas a Karácsony így Nélküled, de szívünkben itt vagy örökre ! ! ! ! !

NAGYON HIÁNYZOL! ! ! . . . :' - (

" Ha megkérdeznék, hogy mit nem mondtam el,
van- e még szó, amit mondani kell,
van- e még szó,
kimondható,
ha megkérdeznék,
csak annyit mondanék:
Köszönöm azt, hogy itt voltál Velem,
csak ennyi volt, az életem,
csak ennyi volt, és NINCS TOVÁBB,
Ha megkérdeznék,
csak annyit mondanék. . . . . "

" A csend beszél tovább, helyettem Ő mondja el,
a csend beszél tovább, helyettem Ő énekel.
Elbúcsúzom, de ott leszek, ahol a szél zúg, a nap nevet,
elbúcsúzom, de itt marad belőlem néhány pillanat. . . " /Republic/


Köszönetet mondunk mindazoknak, akik Noohbi temetésén megjelentek, ravatalára koszorút, virágot helyeztek és mélységes bánatunkban részvéttel osztoztak. A gyászoló család


Noohbitól 2009. december 03. - án 14 órakor veszünk búcsút a balatonfőkajári temetőben.


" Az Ő szíve pihen, a miénk pedig vérzik,
a fájdalmat csak az élők érzik.
Nem az a fájdalom, melytől könnyes lesz a szem,
hanem amelyet szívünkben hordunk, egy életen át, csendesen.
Hisz kinek a kisfiát fedi a sírhalom,
csak az tudja milyen az igazi fájdalom! "

Felfoghatatlan. . .

Attika nagyon szorgalmas, értelmes, jó tanuló, gyönyörű és imádnivaló kisfiú volt. Mindemellett rendkívül jólelkű és érzékeny. Született szívbetegségét erőn felül viselte. Két hetes korában műtötték, emiatt kímélni kellett. Mindig minden problémát felnőtt módjára kezelt. A korrekciós műtét sajnos nem sikerült! Nemcsak mi, a szülei, de a világ is sokat veszített vele. A mai napig fáj ez a soha be nem gyógyuló seb!

Sokak szerint különleges kisfiú volt. Igazi földre szállt angyal!

Igazságtalan a sors, hogy csak ilyen kicsi időt adott nekünk. Szeretlek nagyon, hiányzol kicsi életem:Mama

Ő volt az az ember aki hirtelen sokkszerű eltávozásával (motorbaleset)nem hagyott maga után haragosokat...szegényebb lett ez az eldurvult világ egy tisztalelkű és nagyreményű emberrel...Miért nem az ilyen emberek kapnak lehetőséget az élettől, hogy jobbá tehessék??????:(((((((((((

"Számunkra Te sohasem leszel halott,
Örökké élni fogsz ,mint a csillagok.
Drága jó szívét, két dolgos kezét
Áld meg Atyám.
S mi köszönjük, hogy õ lehetett a mi
édesapánk."

"Megpihen a dolgos ,jó apai szív,
áldás és hála övezi e sírt,
Szerető férj voltál ,drága édesapa,
Bánatos családodnak most az őrangyala"

Tragikus autó balesetben hunyt el N.Adriennel

Nyugodjanak Békében...

"Addig vagy boldog, míg van aki szeret,
aki a bajban megfogja kezed,
s, hogy milyen fontos is volt neked,
csak akkor érzed ha nincs már veled!"

"Napsugár és csillagok világa
Jó szívednek örök álmát őrzik
Tiszta lelked fönt a magas égben
A síron túl is felettünk őrködik."

"Nem okozott nekünk csak egyszer bánatot
Elment fiatalon, fehéren
S fekete gyászt hagyott"