Született:
1925. 08. 04. Kiskunfélegyháza
Elhunyt:
2005. 10. 01. Kiskunfélegyháza
" A LEGJOBB ÉDESANYA! ! ! ! ! ! ! ! ! "
" TÉGED ELFELEJTENI SOHA NEM LEHET, SAJNOS MEG KELL TANULNI ÉLNI NÉLKÜLED! "
FÁJÓ SZÍVÜNK FEL- FELZOKOG ÉRTED, MÍG ÉLÜNK NEM FELEDÜNK TÉGED!
LELKED REMÉLEM BÉKÉRE TALÁLT,
S TE MÁR A MENNYEKBŐL VIGYÁZOL RÁNK.
SOHA NEM FELEJTÜNK, SZÍVÜNKBEN SZERETÜNK,
S ÖRÖKKÖN - ÖRÖKKÉ EMLÉKEZÜNK RÁD !
NAGYON SZERETÜNK, KIMONDHATATLANUL HIÁNYZOL ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !
" ÚGY MENTÉL EL, AHOGY ÉLTÉL: CSENDBEN ÉS SZERÉNYEN,
DRÁGA LELKED NYUGODJON BÉKÉBEN ! "
" HA ZÚG A SZÉL, TÖRDELI AZ ÁGAT, SAJOG A SZÍV HA FELDÚLJA A BÁNAT,
CSENDES LESZ A TÁJ, DE A SZÍV , AZ SOKÁIG FÁJ ! "
" ELMENT TŐLÜNK, MINT A LENYUGVÓ NAP,
DE SZÍVÜNKBEN ÉL ÉS ÖRÖKKÉ ÖTT MARAD. "
DRÁGA ÉDESANYÁM, BÁR MÉG SZÓLHATNÁL !
SZÍVEM SZAKAD MEG, HOGY ITT HAGYTÁL.
MIÉRT VAN AZ, HOGY AKI ELMENT, NEM JÖN
VISSZA TÖBBÉ ?
EGY EMLÉK MARAD CSUPÁN DE AZ, ÉLNI FOG ÖRÖKKÉ !
TE A JÓSÁGODAT KÉT MAROKKAL SZÓRTAD.
ÖNZETLENÜL ADTÁL JÓNAK ÉS ROSSZNAK.
MINDIG EGY CÉLOD VOLT A CSALÁDÉRT ÉLNI,
EZT A HALÁL TUDTA CSAK SZÉTTÉPNI !
AMIT A PORBA ÍRUNK ELFÚJJA A SZÉL,
AMIT A SZÍVÜNKBE VÉSÜNK Ö R Ö K K É É L ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !
NAGYON HIÁNYZOL ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !
MINDIG SZERETNI FOGLAK ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !
MINDIG AZT KÉRDEZEM MIÉRT, MIÉRT KELLETT MÉG ELMENNED?
Elmondhatatlanul hiányzol.
Semmi sem pótolhatja hiányodat.
NAGYON SZERETLEK! ! ! ! !
BORZALMAS ÉRZÉS, HOGY AMIKOR VÉGLEG ELMENTÉL NEM VOLTAM VELED, S NEM TUDTAM ELMONDANI, HOGY NAGYON SZERETLEK!
" MIKOR ELMENTÉL, KIALUDT EGY CSILLAG,
AZ ANGYALOK A MENNYORSZÁGBA HÍVTAK.
DE SAJNOS ITT LENT, ELVESZTETTÜNK TÉGED,
A LEGTISZTÁBB ANGYALÁT A FÖLDNEK S
AZ ÉGNEK. "
" VALAKI VÉGLEG ELMEHET,
ŐRIZD MEG EMLÉKÉT A SZÍVEDBEN
AKKOR VELED LESZ MINDIG,
LELKE SZABADON SZÁLL,
VÁR A TÚLSÓ PARTON,
HOL NINCSEN MÁR TÖBB HATÁR! "
" VÁRJ A TÚLSÓ PARTON, LELKED
SZABADON SZÁLLJON! "
Anyám - Volt!
Anyám, Rád emlékezem, . . . . . . . .
hideg föld ölelésében pihensz,
fölötted virágözön, gyökerei szíveden.
Egy kérdés rág szüntelen,
kínjaidnak tényleg vége lett ?
Az élet ennyi? Mondd!
Mondhatnád Anyám!
Hangod hallanám. . . . . ,
Bár hallhatnám!
Kezed simogatnám. . . . . . . . .
Bár simogathatnám!
Sorsod a sorsom?
Ennyi csupán? !
" Van egy ország, ahová már oly sokan elmentek,
ahova csak oda visz út, vissza sosem jönnek.
Ki itt maradt szívét bánat járja,
fájdalmas sóhaj száll az éjszakába! "
" NEM KELTI FÖL SE KÖNNY, SE SZÓ, SE VEGYSZER,
HOL VOLT, HOL NEM VOLT A VILÁGON EGYSZER! "
" A halálnak éjszakája, Őt nem adja vissza már,
Mert a sírnak jéghazája, át nem léphető határ.
Legyen sírodon a béke, aludd csendes álmodat,
Tisztelőid kegyelettel állják körül sírodat. "
" Ha tudtam volna, hogy utoljára lép ki az ajtón,
szorosan átöleltem volna, hogy ne hagyjon itt.
Ha tudtam volna, hogy utoljára mosolyog én rám,
visszamosolyogtam volna rá én is csendesen és némán.
Ha tudtam volna, hogy utoljára hallom a hangját,
figyeltem volna Rá, hogy halljam, ha érzem a hiányát.
Ha tudtam volna, hogy utoljára kér lehetetlent,
még ha tudom is, hogy hiába, megtettem volna mindent.
Ha tudtam volna, hogy ez lesz az utolsó álma,
vigyáztam volna, hogy nyugodtan még tovább álmodja.
Ha tudtam volna, hogy ez lesz az utolsó napja,
higgye és tudja, hogy szeretem, arra kértem volna. "
Első gyertya meggyújtva: 2011. 03. 26.
Tölts fel Te is képet a képgalériájába 
Gyertyái(0 db) 
Oldala